Közös múlt
A magyarság tudatában (még ha megtépázva is) a mai napig él a keleti (ázsiai) származás hagyománya. A magyarság eredetével kapcsolatban – a XIX. század dereka óta – váltakozó hevességgel dúl a vita a különböző tudományos álláspontok között. Az utóbbi fél évszázadban (különösen a rendszerváltásig), sokszor minden ellenérvet figyelmen kívül hagyva erőltették a magyarság „finn-ugor” eredetének kétségbevonhatatlan tanát.
A magyarság eredetére vonatkozó régészeti, nyelvészeti, etnográfiai és embertani kutatások azonban jóval árnyaltabb és igen összetett képet rajzolnak ki.
Ma már a legtöbb kutató (különösen a régészek és az antropológusok) elfogadja, hogy a honfoglaló magyarság embertani jellege, valamint kultúrája is inkább az iráni és szkíta hagyományokat is őrző, közép ázsiai „törökös” népességekkel mutat hasonlóságot.
A tudományos kutatások eredményeitől függetlenül – a tudósoktól az egyszerű emberekig – évszázadok óta foglalkoztatja a magyarságot a távoli idők homályába vesző eredetünk kérdése. Ezért érthető, hogy az ősmagyarságra vonatkozó különböző vándorlási és őshaza-teóriáktól függetlenül újra és újra felbukkannak a Föld legkülönbözőbb pontjain élő ősi magyarokról szóló híradások, több-kevesebb (általában inkább az utóbbi) igazságtartammal bíró beszámolók. Legtöbb esetben a véletlen hasonlóság fordul elő (népnevünkhöz hasonló csengésű nevek, hasonlóan hangzó törzs elnevezésekkel stb.) illetve az utazót magával ragadó romantikus lelkesedés által felerősített szubjektív élményekről van szó. Az esetek egy részében pedig a nem túl régi időkben a különböző tájakra került magyarság maradványairól beszélhetünk. Természetesen nem kétségbe vonva némelyik híradás jelentőségét.
A baskírok, a kazáni tatárok, a közép-ázsiai karakalpakok, a kaukázusi balkárok, krími tatárok eredethagyományai a mai napig szívósan őrzik, hogy egyes nemzetségeik szoros kapcsolatban állnak a magyarsággal.
Ezen mondák sok hasonlatosságot mutatnak a legrégibb magyar mondakinccsel. Közös elemük, hogy mindannyian megemlítik, hogy valamikor régen a nyugatra költözött “madjarok” vagy “madijarok” népének baskír földön maradt törzseitől származnak. Több török népcsoport, mint például az özbegek, a kirgizek, a türkmenek, az anatóliai törökök stb. a magyarokat testvéreiknek tartják, illetőleg legközelebbi rokonaik közé számítják.
A kazak törzsek egy része nemcsak a magyarországi kunoknak, hanem a magyarságnak is közeli rokonai. A mai Kazak Köztársaság és Üzbekisztán történelmi elodeinek számító kazak és üzbég kánságokat 92 törzs alapította a XV-XVI. században. Ezek egyike a középkori krónikák feljegyzései szerint a magyar törzs volt.
A keleten maradt magyarok keresése már a X. században elkezdődött és két népcsoport hosszú időn keresztül tarthatott fenn kapcsolatot egymással. VII. Bíborbanszületett Konstantin említi, hogy Tormás, Árpád fejedelem dédunokája közli vele, hogy “küldöttjeik mind mostanáig meg-meglátogatják a keleti türköket”. A X. századi török volgai bolgárok kereskedőcsoportjai folyamatosan közöltek híreket Belső-Ázsiából. A XI. században a Kazár Birodalom területére költözött kunok jó kapcsolatokat tartottak fenn Belső-Ázsiával. Julianus barát 1235-36-os útja alkalmából a keleten maradt magyarok keresése közben sok információt szerzett Belső-Ázsiáról.
A vallon származású Rubruk 1243 húsvétján a mongol nagykán udvarába került, és visszaemlékezéseiben megemlíti, hogy az odasereglettek között magyarok is voltak. Magyarországi Illés (Elias Hungarus) 1340-ben érkezett vissza Avignonba a mongoloktól. Magyarországi Gergely (Gregorius de Hungaria) Khambalikban (a mai Pekingben) is járt, öt évet töltött a mongolok között és 1346-ban érkezett vissza Európába. Escandeli Máté (Mateus Escandel) Kína belsejéig jutott el ahol 1399-ben halt meg. A kínai magyar misszió az 1600-as években tevékenykedett Pekingben; kiemelkedő alakja Schall atya volt, akinek 1665-ben jelent meg a Historia narratio című műve. 1623-ban II. Apafi Mihály udvari káplánja Johann Grueber volt, aki miután Kínában járt a nagyszombati egyetemen Belső-Ázsiáról adott elő.
Zalánkeményi Kakas István és Tectander György belső orosz területekről adtak hírt (1516-26 között), Hatvani Turkoli Sámuel Nagy Péter cár szolgálatába állt és a Krim-i falvakról adott tudósítást, “melyekben magyarul beszélnek”. Orlay János (1770-1829), majd követője Nagylaki Jakcsics Gergely 1804 tavaszán a kaukázusi magyarokhoz jutott el. Egy Szabó nevezetű nazarénus hittérítő 1805-1822 közötti bagdadi útja során “több milliónyi ázsiai magyarról” szerzett tudomást. Ógyallai Besse János (1765-1841) a Kaukázusban maradt szavárd magyarok között járt, de mivel kutatásainak eredményeit az osztrák kancellária nem fogadta el, útleírását Franciaországban adta ki.
Márlaki Jerney János Zichy Jenő (1837-1898) expedíciói 1895 és 1898 között irányultak Perzsia, Oroszország és Kína felé. Zichy Jenő Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvésszel, Szádeczky-Kardoss Lajos történésszel, Wosinszky Mór régésszel, Pósta Bélával, Jankó Jánossal, Pápay József nyelvésszel munkálkodott együtt. Az expedíció Mongóliában “a székely rovásírásra emlékeztető sírfeliratokat” talált. Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Széchenyi Béla, Stein Aurél élete nagy célját látta a testvérek keresésében.
Én csak mostanság kezdtem érdeklődni a téma iránt mert olyan hasonlóságokat látok a török nyelv és magyar nyelv között,hogy borsózik tőle a hátam.Bárkinek mondom a hogy a magyar nyelv közelebb áll a törökhöz mint a finnhez-észt nyelvhez kiröhögnek.A válasz az hogy persze,”hiszen 500 évig ültek a nyakunkon.”Még azt sem tudják hogy hány évig tartott Magyaro. török megszállása.A kulturális, néprajzi és genetikai vonásokról nem is beszéltem.Nagyon fontos lenne a kutatások felújítása,a bizonyítékok nyilvánosságra hozása,hogy az amúgy is megtépázott nemzeti önazonosságtudatunk helyreálljon.Ez lehet a felemelkedésünk kulcsa is.
Kedves Barátaim!
Az USA szétesik pénzpolitikája kudarcba fullad.
Európa elöregszik és egyre deviánsabbá válik.
Ázsia, mint alvó óriás ébredezik.
Hova tűnt mára az európai latin kultúra és kereszténység összetartó kovásza?
Talán soha nem is léteztek ilyen közös értékek!
Most már nem kellenek háborúk a területszerzéshez, és népek elsorvasztásához. A nemzetközi határokat átívelő fináncoligarchia, a piac, a gazdaság, a fogyasztási őrület mindent és mindenkit elnyel és földarál.
A dölyfös pénz és piacgazdaság mindig lebecsülte a természet törvényeit, hiszen mindig csak években, befektetésekben és megtérülésekben tudott gondolkodni.
A frank birodalom lakói fogyatkozóban vannak, társadalmuk elöregszik, családi életük válságba jut, az undorító devianciák és perverzitások átszövik a hétköznapokat. Eközben az Atlanti óceántól az Alpokig, az Alpoktól a Kárpátok gyűrűjéig Turán háború nélkül ismét zászlót bontott. Hatmillió török, Attila népének sokmilliónyi kései leszármazottja vár türelemmel.
Isten malma pedig lassan őröl. Ott, ahol a nap kél Turán népe már ébredezik és Isten újra fonja ostorát.
A magyarságnak nem az ” eleve vesztesek” oldalán kell a jövőjét terveznie, hanem azon az oldalon ahonnan egykoron elszármazott.
Akik ezt nem így gondolják, azoknak adott a lehetőség, hogy felmenőik okán és ürügyén identitást váltsanak ( ha egyáltalán volt nekik eleve magyar) és elvonuljanak eredeti szociokulturális közösségükbe, ahonnan egykoron elszármaztak.
Éljen a Magyar Nemzeti Radikalizmus és a Pánturanizmus!
Tiszteletem minden magyarul gondolkodnak a Kárpátmedencében, és nem csak ott … továbbá közel áll szívemhez minden turáni nép.
A múltunk közös volt a jelenünk s a jövőnknek is az kell, hogy legyen. Valahogy hiányolom kedves lap szerkesztők, hiányzik a székely zászló, nem tudom lehetne-e eme tévedést javítani. MI NEMES SZÉKELY NEMZET minden kép képviseltessük magunkat Bugacon.
Éljen mind a 24 törzsszövetség!
Sziasztok!
Igen igen… kerüljön oda a Székely zászló is…
De azért tudnod kell Rabonbán, hogy a Magyar zászlóban, és Árpád zászlajában benne vannak a Székelyek is! Mert nélkülük csak fél nemzet vagyunk.
Kedves “Rabonbán” és “Naprika”!
Egyszerű oka van annak, hogy a székely zászló nem került fel a fejlécbe:
Mi a székelységet a magyarság és a magyar nemzet részének tartjuk. A zászlókkal a különálló (de rokon) országokat, nemzeteket jelöltük. A mi szívünkben a székely és a magyar nem különálló nemzet, hanem egy, ahogy azt Naprika is írta.
A különállás gondolatmenetét követve Kazakisztán zászlója helyett 10-12 nemzetség (törzs) zászlóját, Üzbekisztáné helyett pedig vagy ötöt kellett volna ábrázolnunk.
Itt most Kazakisztán is, Magyarország is egyként szerepel, utóbbihoz hozzátartozik Székelyföld is, mint Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Őrvidék…
A Kurultajon azonban lesz székely zászló is, rengeteg, erről biztosíthatok mindenkit.
Kedves szervezők, sajnos nem találtam egy elérhetőséget a honlapon, így ide írom rövid mondanivalóm, remélem, eljut az illetékesekig. Kaptam egy értesítést a minap, kb így szól “Ezelott nehany eve egyik magyar adon volt egy dokumentar az afganisztani hunokrol, hunzakrol.Az arab es hindu barnak- feketek kozott elo, feherboru nep, szokek vagy vorosek, kek vagy zoldszemuek.Sajnos keves hivatalos adatot kozolnek, az is igaz, hogy eleg nehezen megkozelitheto helyen elnek.Ok viszont jol tudjak honnan szarmaznak, es azt is, hogy mi itt elunk a karpatmedenceben, az volt az erzesem ok tobbet tudnak rolunk mint mi roluk…nekik az informacio “csak” a samanjuktol volt:)), netan egy radio..
Viseletuk szinte azonos a mienkkel, keves keleti hatassal..egy kicsi az araboktol, egy kicsi a hinduktol..a hazak korul kerites, ..szekelykapu, gyonyoru faragasokkal, tulipan es szolo..a nap, a hold, a szarvas, gazdag szimbolisztikaval.Nemelyik szines..nemelyik nem..mintha nem is afganisztan hegyei kozott filmeztek volna, hanem valahol itt..szekelyfoldon.” Valószínüleg Önök már tudnak erről a népről, de érdekes lenne őket is felvilágosítani a kurultáj létezéséről. Mivel háborús területen is élnek, valami féle segítséget is nyújthat nekik ez a rendezvény, hisz szerintem sok embert boldoggá tenne, ha testvéreiken tudna segíteni.
Őszintén remélem, hogy van lehetőség utánna nézni létezésüknek, avagy felvenni velük a kapcsolatot valahogy, hisz a Kurultáj hozzájuk is szól.
Tisztelettel,
E.
Tisztelt “Ezakus”!
A Kurultaj szervezésével a magyar nemzettudat helyreállításához szeretnénk hozzájárulni.
Ennek keretében jó példával szeretnénk elöl járni, példát mutatni, hogy mások is láthassák az irányt és azt, hogy mit és hogyan kell tenniük.
Szeretnénk, ha tudatosulna az érdeklődőkben, hogy egy-egy ilyen kapcsolat megszervezése sok pénzbe kerül és rengeteg időbe telik. Az Önéhez hasonló ötletekkel naponta bombáznak bennünket, azonban a támogatások és felajánlások tekintetében már nincs ilyen
kezdeményező kedv.
Háborús övezetekben, elszigetelten élő kis közösségek felkutatására és kapcsolatok kiépítésére jelenleg sem idő sem anyagi forrás nem áll rendelkezésünkre. És akkor a kapcsolódási pontokról, a kulturális és/vagy genetikai rokonságról nem is beszéltünk.
Hiszen egy kósza hírre nem lenne bölcs dolog azonnal ugrani.
(Sok helyen a vízum intézése is szinte lehetetlen. Ezer kilométerekre van a legközelebbi konzulátus, a leendő vendégeknek nincsenek megfelelő iratai, pénze, stb. Ügyintézés pedig telefonhálózat hiányában szinte csak személyesen lehetséges.)
Mi tizenkét országból ötven nemzetség illetve törzs képviselőit, diplomatákat, múzeumigazgatókat, tudományos kutatókat, hagyományőrzőket hívtunk meg és hozzunk el az idei Kurultajra. Sokukat olyan országokból, ahol magyar külképviselet nincs is. Ehhez fogható méretű és horderejű rendezvény magyar viszonylatban még nem
volt; egyedülálló! Ez egy több éve tartó kapcsolatépítési munka, ami eddig milliókat emésztett fel. Úgy, hogy olyan vendégeket hívtunk, akik szervezett közösséget alkotnak, őrzik a lovasnomád örökséget. Jelenleg erre futja lehetőségeinkből.
Megkeresését megköszönve, tisztelettel: Varga Zoltán
Kedves Varga Zoltán!
Érdeklődve böngészem a honlap egyre gazdagodó anyagát, de sajnos, elérhetőséget nem találok sehol (lehet, elkerülte a figyelmemet), ezért írok itt önnek. Szeretnék jelentkezni a Kurultájra, de ehhez információkra volna szükségem.
Megértését és segítségét köszönve
tisztelettel:
Szkyta (Koricsánszky Atilla)
Áldás!
Kedves Koricsánszky Atilla (Szkyta)!
A szervezőkhöz az alábbi levélcímen tud kérdéseket intézni:
info@magyar-turan.hu
Üdvözlettel: Varga Zoltán
Kedves Zoltán!
Köszönöm a szíves tájékoztatást, élek vele.
Üdvözlettel:
Koricsánszky Atilla
Szóljon hozzá!
Kérjük, hogy kizárólag az oldalon található anyagokkal kapcsolatban szóljanak hozzá. A személyeskedő, tiszteletlen hangvételű írásokat nem közöljük.
Kategóriák
Kurultaj 2012
--
Legutóbbi bejegyzések
Archívum
Legutóbbi hozzászólások
Ennyien jártak nálunk 2009.12.14. óta: