A Keleti-Kárpátok havasai és a Gyimesek pásztorélete
9 napos Erdély körutazás, lovagolással
a csángó-magyar közösségek és a Magyar Királyi Honvédség (1940-1944)
létesítményeinek bemutatásával

A lovas programokat kezdőknek is ajánljuk!

Időpont: 2010. július 17 – 25.
Utazás: 9 fős kisbusszal
Szállás: Székely és csángó vendégházakban
Ellátás: Reggeli és vacsora
Létszám: 8 fő

1. nap / július 17: Szent László kora; Kik is székelyek? Székelyföld határai
Indulás reggel 6:00 órakor a Hősök-teréről. Utazás rövid pihenőkkel a biharkeresztesi határra. Ismerkedés Szt. László korával, a XI. századi magyar-kun kapcsolatokkal. Séta a Nagyváradi főszékesegyháznál, a püspöki palota kertjében álló Szt. László szobornál. Továbbutazás a Királyhágóra. Útközben ismerkedés a székelyek eredetével, a hun-székely rokonság irodalmával, a székely nemzetségek Árpád-kori településeivel. Átutazás Kalotaszegen, majd Kolozsvár külvárosán. Rövid séta Marosvásárhely főterén, látogatással a szecessziós Kultúrpalotában, illetve a vár falainál. Ismerkedés az Erdélyi Fejedelemség kialakulásának-, illetve II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának körülményeivel. Haladás a Kis-Küküllő festői völgyében Székelyabodra, közben a székely székek és közigazgatási határok történetének, a Székelyföld földrajzi kiterjedésének áttekintése. A Küküllő-vidék és a Nyárádmente határán található kicsiny székely faluba 4 km hosszú erdei út vezet, festői környezetben, a falu felső kaszálóitól kilátással, a Görgényi havasokra.
Éj Székelyabodon
2. nap / július 18: A Hargita; Székelyföld borvizei és fürdői
Kora reggeli séta a falu felett magasodó Csókás-tetőre. A Sóvidék hegyeinek illetve a Görgényi-havasok panorámájának fényképezése. Utazás a Szováta – Székelyudvarhely útvonalon Zeteváraljára. A „székelyek szent hegye”, a Hargita aljában megbúvó falu a székelyvarsági havasi pásztorterületeknek kapuja. Itt lakott a nagy-erejű Uz Bence, s itt kezdődött a rengeteg, ahol Tamási Áron Ábelje játszódik. Rövid fényképszünet az erdőkkel körbeölelt víztározó partján, majd vezetés Ivó rétjeihez. Felkapaszkodás az erdészeti úton a Madarasi-Hargita központi tömbjéhez. Pihenő a Széchenyi Zsigmond menedékházban. Ismerkedés a II. Bécsi döntés körülményeivel, az anyaországhoz visszatért Székelyföld életével, a ház felépítésének korával. Túra az 1.801 m magas csúcshoz. A kokárdákkal feldíszített sziklás tető lélegzetelállító körpanorámát nyújt, jó látási viszonyok esetén akár a teljes Kárpát-kanyarulat is belátható innen. Koraesti visszaindulás Székelyabodra, 1 órás vásárlási lehetőséggel Korondon.
Éj Székelyabodon

3. nap / július 19: A Keleti-Kárpátok nagyragadozói
Reggeli indulás a Bucsin-tetőhöz, ahol erdészeti vezetőnk irányításával kezdetét veszi az egész napos séta a Görgényi-havasok rengetegében. Séta a Kis-Mező havas irányába, vadnyom beazonosítással, fényképszünetekkel. Az 1.500-1.600 m magas főgerinc ligetes fenyveseiben rendkívül gazdag áfonyamezők terülnek el, s ennek következtében (is) ez Európa elsőszámú medve bölcsője. Ismerkedés a medvék, hiúzok és farkasok életmódjával, a ragadozók vadászatával. Az időjárástól (és erőnktől) függően túra az 1.777 m magas Mezőhavas irányába. Történetek a magyar múlt erdészeti életéről, Teleki Sámuel legendás medve vadászatairól. Az erdélyi nemzeti parkok áttekintő bemutatása, az elmúlt 3 évben elindított természetvédelmi programok ismertetése. Késő délutáni átutazás a Gyergyói-medencén. Megismerkedés lovas kísérőnkkel, majd felkapaszkodás szekéren vagy lovon a Gyergyói-havasok fenyvesein át az 1.224 m magas Kovács Péter -hágóhoz. Megismerkedés a festői havasi vendégház környezetével, a tornácról fényképezhető kárpáti bércek és csúcsok beazonosítása. Este tábortűz, vacsora a szabadban.
Éj a havasi vendégházban
4. nap / július 20: Lovagolás a havasokban; Erdély a IX. században – a magyarok második bejövetelekor; A havasi pásztorkodás ősi gyökerei
Figyelem! A lovas programokat kezdőknek is ajánljuk! Mindenki a felkészültségének megfelelő módon lovagol, szekerezik vagy pihen.
Reggeli a nyitott tornácon, közben elbeszélgetés a kettős honfoglalás körülményeiről László Gyula „A honfoglaló magyar nép élete” és „A kettős honfoglalás” című munkái alapján. A lovak felkészítése, majd az egész napos lovas program, oktatással és pihenőkkel. Ismerkedés a hun-székely-magyar rokonság elméletével, nyugati és magyarországi forrásaival, az elmélet rég-, és közelmúltbéli képviselőivel. Történetek és mondák a régmúlt lovas-íjász birodalmairól (Attila birodalma, A honfoglaló magyarok állama, Dzsingiz kán birodalma, Timur Lenk birodalma). A lovas program útvonala az 1.504 m magas Meggyes-tető (oda-vissza). Naplementekor a Nagy-Hagymás 1.792 m magas szikláinak fényképezése. Este tábortűz és vacsora.
Éj a havasi vendégházban
5. nap / július 21: A sztyeppei nagyállattartó népek életmódja; Az Árpád-vonal; Hol végződik Etelköz?
Reggeli után 2-3 órás lovagolási lehetőség vagy séta és pihenő. Íjászat visszacsapó íjakkal. Ismerkedés a sztyeppei nomád életmód alapjaival Dr. Kun Péter „A szelek szárnyán” című munkája segítségével. Emlékezés Vámbéry Ármin, Dr. Almásy György Közép- és Belső-Ázsiai utazásaira, a nomád és havasi pásztorkodással kapcsolatos leírásaikra. Beszélgetés a nomadizálás mai magyar szakirodalmáról Erdélyi István, Csáji László Koppány és Obrusánszky Borbála művei alapján. Elindulás kora délután a Pongrác-tetőn keresztül a Békás-szorosba. Az almásmezői magyar laktanyák megtekintése, közben ismerkedés az Árpád-vonal építésével, történetek az 1939-től kiépített magyar határvédelmi rendszer megszervezéséről. 2 órás túra a Magyarok Hídjától a Kis-Békás szoros alsó szakaszán. Koraesti utazás erdei úton, a Kis-Békás patak menti csángó pásztorterületeken. Ismerkedés a csángók lehetséges eredetével, az Etelközben maradt magyarokkal, a moldvai és székelyes csángók múltjával. Elhaladás az Alsó-szoros (Zúgó) oldalában, majd átkelés a Felső-szoroson. Esti érkezés Háromkútra.
Éj csángó családoknál
6. nap / július 22: A Gyimesek, az 1000 éves magyar határvidék
Reggeli utazás erdei úton Farkaspallóra, majd átkelés az 1.170 m magas Ilia-nyergen. „Leereszkedés” a Gyimesek csodaszép havasi legelői közé Bükkhavaspatakánál. Áthaladás Hidegségpatakán a Tatros völgyébe. Utazás az „összeérő” gyimesi csángó falvakon át a Történelmi Magyarország 1000 éves keleti kapujához, a Gyímesi-szoroshoz. A gyönyőrűen felújított vasúti átkelő, határkő és a Rákóczi vár romjainak megtekintése. Fényképezés Gyímesbükk óriási osztrák-magyar vasúti pályaudvaránál. Ismerkedés a népi építészettel Kápolnapatakán, illetve a Borospataka élő skanzenben.
Éj Borospatakán, az élő Skanzenben
7. nap / július 23: Az utolsó magyar pásztorok világa
Reggeli utazás Hidegségpatakán át Jávárdipatakára. Egész napos „csángálás” a festőien szép gyímesi csángó esztenák és szárazállások között, a Naskalat hegy főgerincén, 1.300-1.500 m magasságban. Ismerkedés a pásztor életmóddal, a kalibázás ősi szokásaival.
A havasi legelők elérése előtt pihenő Zúgó vízesésnél, ahol 2 útvonal választható:
A/ Könnyű túra: Séta a buszhoz, majd szabadidő Jávárdipatakán. Délutáni pihenés.
B/ Hosszú túra: Séta a luc- és jegenyefenyő ligetekkel tarkított kaszálókhoz. A Porcelánkő szikla fényképezése, majd felkapaszkodás a Naskalat oldalában a havasi legelők világába. Haladás a főgerincen (Naskalat 1.553 m, Hármaskő 1.471 m), pihenőkkel, a táj fényképezésével. Szippantás az égbenyúló, gondozott rétek tiszta levegőjéből, „légifelvételek” készítése a távoli, szalagszerű gyímesi csángó falvakról. Koraesti leereszkedés a hegyekből, majd utazás Borospatakára.
Éj Borospatakán, az élő Skanzenben
8. nap / július 24: A „másik magyar haza” emlékei
Reggeli átutazás Gyímesfelsőlokon. A nagyszerűen megőrzött magyar tiszti és honvédkaszárnyák fényképezése, majd látogatás az Árpádházi Szent Erzsébet Líceumban. Továbbutazás nyugatra, a Gyímesi-hágón keresztül visszaérkezés Székelyföldre. Rövid fényképszünet a Csíkszépvízi víztározó partján, majd továbbutazás a Csíksomlyói kegytemplomhoz, Erdély, s egyben a magyarság legfontosabb búcsújáróhelyéhez. A XVI. századi Máriaszobor megtekintése, majd séta a Nándorfehérvári diadal tiszteletére épített ősi Salvator-kápolnához, a Kis-Somlyó hegyre. Átkelés a Hargitán, rövid fényképszünettel a Tolvajos-tetőn. Borvízkóstoló Homoródfürdőn, majd 1 órás séta és szabadprogram Székelyudvarhely óvárosában. A Szoborpark, a Vasszékely szobor és az ismét felavatott Turul-emlékmű megtekintése. (Látogatás a Millenniumra átadott városháza Szent István dísztermében – nyitva tartás esetén.) Késő délutáni átutazás Farkaslakán, rövid sétával Tamási Áron sírjánál és a katolikus templom kertjében. Séta és bevásárlás Korondon, majd koraesti sógyűjtés a parajdi sókanyonban. Esti megérkezés Székelyabodra.
Éj Székelyabodon

9. nap / július 25:
Kora reggeli indulással utazás haza, 3 óránkénti pihenőkkel. Megérkezés Budapestre, a Hősök-terére 19:00 óra körül.
Részvételi díj 1 főre: 179.900,-Ft
Baleset, Betegség és Poggyászbiztosítás: köthető
Belépők és nemzeti parki illetékek: 3.000,-Ft

A részvételi díj az
1. 1 napos erdészeti szakvezetést a Görgényi-havasokban
2. 2 nap/ 2 éjszaka lovas-szekeres programokat
3. erdészeti utakon történő szállítást – is magában foglalja.