Nagy megtiszteltetés érte a magyarországi Turán Szövetséget és a Kurultaj szervezőségét.

Türkmenisztán nemzeti ünnepére (október 27. a Türkmén Függetlenség napja)

hívta meg, az elnöki adminisztráció és a Türkmén Lovak Minisztériuma (Türkmen Atlary)  a Turán Szövetség elnökét, Bíró András Zsoltot valamint Ványi Róbertet az Akhal Teke Lótenyésztők Magyarországi Egyesületének tagját.

2011 október 27-én a függetlenség visszanyerésének 20-évfordulóját ünnepelték a türkmén fővárosban Asgabat-ban (orosz elnevezése: Ashabat) nagyszabású felvonulással (koncertekkel) és katonai díszszemlével egybekötve. Az ünnepségek másnapján pedig az államelnök Gurbanguly Berdimuhamedow a fővárostól 60km-re, Göktepe város közelében, megnyitotta az ország (és egyben egész Ázsia) legnagyobb, legmodernebb lovasközpontját és lóversenypályáját.

A hatalmas kőolaj és földgáz lelőhelyekkel rendelkező ország, a jelentős pénzbevételeinek köszönhetően rohamléptekkel halad a modernizáció útján. A vidéki Türkmenisztán mellett, ma már felépült egy  (néha már már megalomán jellegű) számos építészeti csodát is felvonultató szupermodern főváros.

A 488 000 km területű, 5 millió lakosú, közép -ázsiai Türkmenisztán minden területen nagy erőket fordít a nemzeti hagyományok megőrzésére, a nemzeti kultúra ápolására. Türkmenisztánban elevenen él a lovas hagyományok tisztelete és az ország egyik „nemzeti kincse” a világ egyik legkiválóbb, legnemesebb lova (az ország címerében is szerepel) a türkmén Ahal teke lófajta. E fajtával kapcsolatos tenyésztésnek és lovas sportnak önálló minisztériuma van Asgabatban, a Türkmén Lovak Minisztériuma – Türkmen Atlary.

Az Ahal –teke név a türkmének legnagyobb törzsének (Teke) nevéből ered (amely türkménül a hegyi kecske bakját jelöli). A Kárpát-medencében pedig 6 település nevében szerepel a „teke” kifejezés. A türkmének második legnagyobb törzse a kaszpi-vidéken élő Yomut-ok (ejtsd:jamut) amelyet a turkológusok egy része, a baskír yurmati-törzssel (amely eredetileg szintén a Kaszpi-Aral vidékről vándorolt a Dél-Uralba (a mai Baskíriába) együtt a honfoglaló magyarság Gyarmat-törzsének nevével hoz összefüggésbe.

Az Ahal- szó pedig egy régió és egy nagy oázis neve a Kara-kum sivatagban a Köpet-dag hegység északi előterében. A háborúk (a lovak elhordása orosz területre, valamint a nemes lovak összevegyítése értéktelen lovakkal) de legfőképpen az esztelen kolhozosítás megtizedelte és lerontotta a közép –ázsiai lóállományt, néhány eldugott vidék (mint az Ahal oázis) kivételével.

A ma Ahal-tekének hívott lófajta, régen sokkal nagyobb területen volt elterjedve Közép –Ázsiában ( a mai Üzbegisztán és Kazakisztán területén is nagy számban élt) és a szakirodalomban ”turáni-lónak” is szokták nevezni. Magyar szempontból az egyik legérdekesebb összefüggést pedig az jelenti, mint ahogy a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének egyik tanulmánya is kimutatta, a Honfoglalás-kori lovak csontmaradványaiból vett DNS- minták bizonyos jellemzői a mai lófajták közül az Ahal-teke lóval mutatta a legtöbb hasonlóságot.

Türkmenisztánban már évek óta jó kapcsolatokat alakított ki a Turán Szövetség.

Ennek köszönhetően a 2012-es Nagy-Kurultájra ( Magyar Törzsi Gyűlés) jelentős türkmén delegáció is érkezik. A kulturális és a rokonsági kapcsolatok ápolása mellett a két ország együttműködése stratégiai érdek is.

A napokban Schmitt Pál köztársasági elnök vezetésével magyar delegáció érkezett Türkmenisztánba (és Üzbegisztánba) a közép –ázsiai kapcsolatok fejlesztésének érdekében. Reméljük mindezek a későbbi sikeres és gyümölcsöző együttműködés előjelei . ..

Abilkhair kán újratemetésén vett részt (a Nyugat Kazakisztáni –Aktöbe megyében) a Kurultaj főszervezője Bíró András Zsolt valamit két antropológus kollégája a Magyar Természettudományi Múzeumból, Bernert Zsolt és Évinger Sándor. Nagy megtiszteltetés érte a magyar antropológus szakmát, a Magyar Természettudományi Múzeumban készül el Abilkhair kán arcrekonstrukciója.

Abilkhair kán (1693 –1748) Dzsingiszida (Dzsingiszkán leszármazottja) uralkodó volt. Illetve helyesebben Dzsucsida uralkodó ,mivel Dzsingisz kán legidősebb fiának vérvonalából származik, aki köztudottan nem vérszerinti fia volt a nagy világhódító kánnak(mivel feleségét Börtet elrabolták a merkitek és áldott állapotban volt, amikor Dzsingisz visszarabolta tőlük), de saját fiaként fogadta el. A nyugati meghódított területek az ő öröksége lett (Dzsucsi ulusza: Ural vidék, Kaszpi vidék, Mugadzsar, Kelet Európai síkság- Volga vidék))
Abilkhair a kazak történelem egyik legviharosabb századában élt. A nyugati kazak törzsszövetség vezetőjének a Kisi Zsüz (Kis Horda) választották 1718-ban. Ezekben az években érte brutális dzsungár (nyugati mongol ) invázió keletről (a mai nyugat kínai területekről- Dzsungáriából) a kazak kánságokat.
Az amúgy is kiváló könnyűlovas dzsungár hadsereget a kínaiak és az oroszok is támogatták (főleg modern lőfegyverekkel) valamint európai (svéd) hadimérnökök is segítették őket (valószínűleg orosz megbízásból). A kazak területek legnagyobb részét elárasztották a dzsungárok és óriási pusztítást vittek végbe. Ugyanakkor nyugatról már az orosz hódítás is elérte a kazak területek határát.
Abilkhair a dzsungárok elleni harc egyik kiváló irányítója volt. Több csatában is vereséget mért a dzsungárokra. Az 1729 –es Anrakay-folyó menti nagy csatának az irányítója is ő volt, amely az egyik legfontosabb diadala a kazakoknak.

Abilkhair kán személyének a megítélése ugyanakkor igen ellentmondásos. Sokan árulónak tartják, vagy legalábbis gyenge stratégának. Abilkair úgy látta, hogy egy kétfrontos háború a kazakok megsemmisülésével végződhet. Ezért ő azt a taktikát követte és próbálta a többi kánt is e felé terelni, hogy először egyesíteni kell ez erőket és le kell verni a dzsungárokat, és addig nem kell harcba bocsátkozni az oroszokkal illetve meg kell velük állapodni legalább ideiglenesen. Ugyanakkor eleve feszültség volt a törzsek, de különösen a kazak kánok között. 1730 ban Abilkhair volt az egyik vezetője annak a 27 tagú kazak küldöttségnek, amelyet Moszkvába hívott tárgyalni Anna cárnő (aki II. Pétert követte a trónon). Egy ével később 1731 február 19-én a béke és a megegyezés reményében Abulkhair aláirt egy szerződést az oroszokkal a nyugati kazak kánság (kisi zsüz területe) az Orosz cárság szövetségi területévé válik.
A törzsek nagy része ezt árulásnak tekintette és ezután ellenségként kezelte Abilkhairt. A dzsungárokat sikerült végleg kiverni de az orosz nyomás egyre erősödött. 1748 augusztusában Barak Szultán aki már régóta bosszút esküdött, megölte Abulkhairt. Hívei, különösebb káni pompa nélkül temették el a sztyeppén.

A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani tárának kutatói , ez év márciusában közel egy hónapot dolgoztak a Kazak Központi Múzeum szkíta kori, hun-kori és türk kori leletein.
Egy tudományos konferenciát követően, amelyen Bíró András Zsolt tartott előadást, a nyugat kazakisztáni Aktöbéből érkezett muzeológusok felkérték a magyar szakembereket a Han mollaszi (temető) –ből előkerült, vélhetően káni csontok azonosítására, vizsgálatára.
Abulkhair nyughelyét évtizedek óta keresik. Most úgy tűnik, hogy különböző információk alapján beazonosították a kán nyughelyét.
Exhumálták a csontokat és elkezdődtek a vizsgálatok. Mivel Abilkhair kánról nincs hiteles ábrázolás, igy antropológiai módszerekkel nem lehet azonosítani a kánt (nincs mihez viszonyítani) Azonban vannak egyenes ági leszármazottai , igy a tőlük levett DNS mintát össze lehet hasonlítani a csontból kivont DNS-mintával. Az Almaty genetikai intézetben elvégezték a vizsgálatokat és 99,7 % valószínűséggel megállapították hogy a csontok Abilkhair kántól származnak.

A magyar kutatók elvégezték a helyszínen a csontok antropológiai elemzését. Nem meghatározás, az életkor (elhalálozási kor) becslését, testmagasság becslést, patológiai vizsgálatokat. Ezt követően augusztusban egy kazak delegáció Magyarországra hozta a koponyát, az arcrekonstrukció céljából.
Az antropológiai arcrekonstrukciót Kustár Ágnes antropológus a Magyar Természettudományi múzeum munkatársa készíti. Computer tomograph –os eljárással egy három dimenziós leképzést csináltak a koponyáról. Ezt követően az eredeti csontokra már nincs szükség. A csontokat a magyar antropológusok visszavitték Kazakisztánba és ott kegyelettel újratemették valamint egy tudományos vizsgálati jelentést adtak le a szakemberek.

Az Abulkhair kán tiszteletére szervezett tudományos konferencián Évinger Sándor tartott előadást, a csontváz jellegéről és a rekonstrukció aktuális állásáról. A rekonstrukció november elejére lesz kész.
Reméljük, hogy ez a rendkívül érdekes és megtisztelő feladat sikeresen zárul majd le és tovább erősíti a kazak –magyar kapcsolatokat.

• A magyar honfoglalás és ami előtte történhetett. Egy kutató gondolatai és feltételezései
  Erdélyi István
• A pusztai népek hitvilága
  Mátéffy Atilla
• Természettudományos őstörténet, Interjú Bíró András Zsolttal
  Sengel Ferenc
• A honfoglaló magyarság viselete és fegyverzete
  Medgyesi Pál
• Finnarchiától Kínáig, Finnugristák voltak-e az első finnugristák?
  Balogh Gábor

http://tortenelemportal.hu/magazin/magyar-osok-nyomaban/

Adások: Holnap 6.00 és 13:00

Szövetségünk a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökről szóló kormányrendelet módosítását kezdeményezi, mely meggyőződésünk szerint minden magyar hadi jellegű hagyományőrző érdekeit szolgálja.

Arra kérjük a hazai hagyományőrző szervezetek vezetőit olvassák el belügyminiszter úrnak címzett levelünket, s amennyiben támogatásra érdemesnek találják, csatlakozzanak ahhoz a több, mint 30 egyesülethez, szövetséghez illetve alapítványhoz, melyek már eljuttatták támogató nyilatkozatukat szövetségünkhöz.

Pintér Sándor belügyminiszter részér címzett levelünket, valamint a támogató nyilatkozatot megtalálják és letölthetik honlapunkról (http://ijasznemzet.hu), és ha egyetértenek az abban foglaltakkal, legkésőbb egy héten belül(!) küldjék el postai úton alábbi címünkre.

A Nemzeti Íjászszövetség elnöksége nevében üdvözlettel:

Borbély László, főtitkár
(06-30) 924-6807
________________________________
Nemzeti Íjászszövetség
postacím: 2100 Gödöllő, Kossuth u. 13. II/37.

A műsor először kedden (08-án 16.30-kor látható. Ismétlés másnap (szerda 09.) 06.00 és 13.30 órakor.

Az Echo TV Időrosta című műsora Türkmenisztánnal foglalkozott. Érdekes dolgokat tudhattunk meg.