Egy ifjú íjász tehetség bejutott a Hajdú-Bihari Napló által indított Év Sportolója választás döntőjébe.

A hagyományos sportágat követők nagy szakmai elismerése lehetne, ha a fiú lenne az Év Sportolója. (Nem érdemtelenül: eredményei alább)

Kérjük, szavazataitokkal támogassátok őt az alábbi linken!

Itt van a kitöltési útmutató és a szavazási cím:http://www.haon.hu/tovabbra-is-keressuk-2011-legjobb-sportoloit/1890465

Köszönjük!

MÓNUS  LÁSZLÓ  JÓZSEF

utánpótlás férfi (17 éves)

íjászat sportágban (Magyar Íjászszövetség tagja)

hajdúnánási lakos és a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium tanulója

2011. évben az alábbi eredményeket érte el:

Hazai versenyeredményei:

Nemzetközi versenyeredményei:

A világon ő az első magyar világrekorder a több mint 50 éve zajló távlövő íjász világversenyeken!

14 napos utazás a „Mennyei-hegyekben” – a Selyemút magashegységi világában

a helyszíneken járt magyar tudósok, utazók és őshaza kutatók

munkásságának bemutatásával

Időpont: 2012. július 20 – augusztus 2.

Utazás: Menetrend szerinti Turkish Airlines (vagy Aeroflot) repülőjáratokon, a helyszínen kisbusszal, terepjárókkal

Szállás: Jurtákban, kirgiz vendéglátóknál, illetve színvonalas szállodában

Ellátás: Teljes ellátás

Létszám: 10 fő + 1 fő magyar kísérő + 1 fő kirgiz idegenvezető

Kirgizisztán területe több mint kétszerese Ausztriáénak. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 2.750 m, de 80.000 km2 terület található 3.000 m felett (!) A havasi legelők nomádjainak nyári élete alig változott valamit Dzsingiz Kán kora óta. A Selyemút csodálatos magashegységi szakaszain ősi életformák és építészeti emlékek várják az erre tévedő látogatókat. Utazásunk végighalad az Isszik kul (Földünk második legnagyobb magashegységi tava) mindkét partján, megközelíti a csodálatos Központi-Tien-san vidékét, majd eljutunk Ujgúria (Kína) határához is, a Torugart-hágóra vezető úttalan utakon.

1. nap / július 20:

Találkozás a Ferihegy 2/B. terminálon 12:00-kor. Elrepülés Isztambulba 13:45-kor. Átszállással továbbutazás Biskekbe 19:50-kor. Várakozás közben a török népek családjának áttekintése, a jelenleg állam-alkotó és kisebbségben élő türk népek rövid bemutatása, szemelvényeksegítségével. Ebéd és vacsora a repülőgépeken.

Éj a repülőn

2. nap / július 21: Biskek „A Hegyek alatti hely” vagy „Kumiszkeverő”

Megérkezés Biskek nemzetközi repülőterére hajnali 4:00-kor. A város neve a szogdiai „peshagagh – A hegyek alatti hely” vagy a türk „kumiszkeverő” kifejezésből ered… Mindkettő jogosságáról azonnal meggyőződhetünk, amint a főváros főteréről is elénk tárulnak a Kirgiz-Alatau 4.500m magas vonulatai – vagy kóstolót tartunk a megannyi kumisz árus egyikénél.  Biskek lakosságszáma ma megközelíti az 1.000.000 főt. Az első üzbég vályog-erődöt 1825-ben építtette Kokand kánja, a Tien-san felé tartó karavánok védelmére. A cári csapatok 1862-ben foglalták el a vidéket, majd a Csuj-folyó termékeny völgyének megművelésére orosz parasztokat telepítettek le. Rövid pihenő a hotelben, majd városnézés: Alatau tér, Manas emlékmű – a nemzeti újjászületés szimbóluma. Látogatás a Nemzeti Múzeumban (a néprajzi és őstörténeti kiállítás megtekintése), majd a Fehér Ház (Kormányzati és parlamenti épület) környékén. Séta és vásárlási lehetőség a Selyemút kora óta fennmaradt Osh Bazárban.

Közös vacsora és vodka-kóstoló.

Éj Biskekben

3. nap / július 22: Gleccserek és hómezők földjén

Egész napos látogatás az Ala Archa Nemzeti Parkban. A Kirgiz-hegység örök jéggel fedett vonulatai között létrehozott nemzeti parkban 1 nap alatt is elérhető gleccserek „csikorognak alá” a szikrázó jégmezőkről. Időjárástól és látási viszonyoktól függően 7 órás könnyű túra,

2 X 1 óra pihenővel az elérhető gleccsernyelvekhez, menet közben az alapvető glaciológiai ismeretek áttekintése, illetve az Altáj – Tiensan rendszer vonulatainak topográfiai bemutaása. Koraesti visszaérkezés a hotelbe.

Éj Biskekben

4. nap / július 23: Kazakisztán déli határvidékén; A szkíta Arany Ember

Reggeli indulás a Kjünggöj („Napos”) –Alatau és a Zailijszki-hegység  „közé préselt” Csong Kemin Nemzeti Parkba.  A park nevét adó, Ny-K irányú  Csong  Kemin völgy sűrű fenyvesei felett mindkét oldalon 4.000 m feletti vonulatok emelkednek. Az északi oldal főgerince a kazak határ.  Útközben ismertető a hatalmas kiterjedésű északi szomszéd, Kazakisztán természetföldrajzi-, és gazdasági viszonyairól. Fotószünetek és rövid séták a 2.400 m magasságban kígyózó völgy legszebb pontjain. Látási viszonyoktól függően a  Chok-Tal (4.770m) csoport hómezőinek fényképezése. Séták Shabdan és Tegirmenti  látogatható szkíta kurgánjainál, majd a VII. századi türk település nyomainál. Vázlatos ismertető a Kr. e. VIII.  – Kr. u. I. sz. szaka (szkíta) korról.  Kazakisztán szimbóluma, az Eszikben talált, világhírű „Arany Ember” leleteinek bemutatása. Időnktől és erőnktől függően túra a szállásunk körüli hegytetők valamelyikére. Panoráma fotók készítése, majd közös vacsora, szkíta legendák meghallgatásával.

Éj a Csong Kemin völgyben

5. nap / július 24:  A végtelen Isszik-kul; A Manasz világa

Reggeli indulás a „Mennyei hegyek szeme” az óriás Isszik-kul tó északi partjára. (A Mennyei hegyek a Tien-san hun és kínai megnevezése).  Útközben fényképszünet a titokzatos, XI. századi Burana toronynál. Ismerkedés a toronynak valaha helyet adó, mára rombadőlt nagyváros, Balasagun múltjával. A torony körüli türk balbalok (kőszobrok) és középkori muszlim sírok fényképezése. Megérkezés az Isszik-kul észak-nyugati partjára Balykcsi városánál. Fotószünet Pjotr Szemjonov Tiensanszki (1827 – 1914) a Tien-san első európai feltárója emlékművénél.  A Kjünggöj -Alatau és a Terszkej („Árnyas”) – Alatau hófödte vonulatai közé ékelődött enyhén sós víztömeg a Titicaca után, a világ második legnagyobb magashegyi tava. Hossza 180 km, szélessége 60 km. Átlagos mélysége 270m, eddig feltérképezett legmélyebb pontja 668m (!). A lefolyástalan tó vizének só-koncentrációja a tengeri értékek 20%-a, partján több forró-vizes forrás fakad, így 1.606 m tengerszint feletti magassága ellenére sem fagy be. Az Isszik-kul több endemikus halfaj otthona, a tó teljes felülete, illetve partvidéke UNESCO bioszféra rezervátum. A történelmi idők folyamán a víz szintje több métert emelkedett. A mai partoktól nem messze számos szkíta települést „nyeltek el” a habok. Útközben ismerkedés a „Manas” – „a sztyeppék Iliásza” mondavilágával, Megérkezés Csolpon-Ata városába. Ismerkedés Csolpon, a névadó – kék szemű kirgiz szépség – meséjével, majd látogatás a városi múzeumban. A város feletti szkíta sziklarajzok fényképezése a 40 hektáros, kultikus kőmezőn, majd koraesti pihenés a tóparton, fürdőzési lehetőséggel.

Éj az Isszik-kul északi partján

6. nap / július 25: Timúr Lenk vízalatti erődje; Karakol, határőrváros Kína határon

Reggeli után fakultatív hajókirándulás és búvárkodás a világhódító Timúr Emír elsüllyedt erődjénél. (!) Ismerkedés Timúr Kína ellen tervezett hadjáratának történetével.

Továbbutazás az óriástó keleti csücskébe. Látogatás Ak-Bulung szkíta kurgánjainál, majd Tüp-ben ismerkedés a legendás Vörös Völgy fővárosa, a vízalatti Csingu történetével.  A The Great Game – az orosz-brit gyarmati versengés korának áttekintése, a környék legfontosabb cári határőrvárosa, Karakol (Przewalsk) bejárása segítségével. Karakolt a cár rendeletére 1869-ben kezdték építeni az ide vezényelt orosz katonatisztek, szibériai kozákok és az ide menekült dungan-ok (mohamedán kínai).  A fiatal városba számos tatár és ujgúr bevándorló is érkezett, így gyorsan igazi belső-ázsiai multikulturális teleppé vált.  1900-ban már 2 fűrészmalma, 3 sörfőzdéje és 7 szappangyára működött, faházai száma pedig meghaladta az 1.000-et. Látogatás a legszebb cári műemlékeknél: Szentháromság Ortodox Templom, Kínai Mecset. Időtől függően látogatás a városi múzeumban, majd Nikolaj Michajlowicz Przewalski (1839 – 1888), a legendás hírű cári katonatiszt-felfedező emlékművénél. Ismerkedés Przewalski fantasztikus expedícióival, közös fotózással a nagy utazó sírjánál.

Éj Karakolban

7. nap / július 26: Dr. Almásy György (1867-1933) és Dr. Prinz Gyula (1882-1973) Turkesztán és a Tiensan feltárói

Egész napos séták a festői Karakol-völgyben. Gyönyörködés a nemzeti park végtelen fenyveseiben és a felettük csillogó hómezők látványában. Ismerkedés Almásy György 1900.  és 1906. évi turkesztáni expedícióival, az itt készített, eredeti rajzok és fotók bemutatásával a „Vándor-utam Ázsia szívébe” című könyvéből. A Tien-san vonulatainak általános természetföldrajzi bemutatása Prinz Gyula munkái segítségével. (A DNy – ÉK irányban 2.500 km hosszan tornyosuló vonulatok a Himalája hegységképződési övezetének részét képezik, déli folytatásuk a Pamír, a délkeleti lábaknál pedig már a Takla-Makán sivatag húzódik. A „Mennyei-Hegyek” áthatolhatatlan természetes határt alkotnak Közép- és Belső-Ázsia között.) Prinz Gyula a környékről készített térképeinek megtekintése „Utazásaim Belső-Ázsiában” c. művéből.

Éj Karakolban

8.nap / július 27: Az Aranysas vadászok tudománya

Utazás az Isszik-kul déli partján nyugatra, Barskoon városkájába.  Rövid látogatás az Ak Orgo jurtakészítő műhelyben, majd továbbutazás Tamga irányába. Útközben ismerkedés a  Shaitan Mazar-nál (a Sátán Sírja) 1991. augusztusában történt UFO katasztrófa körülményeivel. Kirgizisztán jelenleg ismert ásványkincs készleteinek és aranykitermelésének bemutatása. Fotószünetek ésrövid séták a Tamga és Kaji Saj közötti festői pontokon.  Az útviszonyoktól függően a Skazka-völgy vörös homokkő szikláinak fényképezése. Ismerkedés a berkütcsik – az aranysas vadászok ősi tudománával. Látogatás Bökönbajev híres berkütcsijénél, sas bemutatóval. Késő délutáni utazás a Selyemút magashegységi szakaszán, Kocskor városába. Látogatás egy shyrdak (nemez szőnyeg) műhelyben, majd vásárlási lehetőség (antik tárgyak, prémek, kendők, szőnyegek, kucsmák). Bemutatkozás és beköltözés kirgiz vendéglátóinkhoz.

Éj Kocskorban, kirgiz vendégházban

9. nap / július 28: A Selyemút magashegységi szakaszán;  Timúr Lenk emlékezete

Utazás a Moldo-tau keleti hágóin át Narin irányába. A nap folyamán átkelés 4 magashegységi hágón, rövid sétákkal és fotószünetekkel a legszebb pontokon. Átutazás Narin városán, majd haladás a jég-és hómezőkkel fedett At-Bashy vonulat északi előterében a történelmi Selyemút egyik legfestőibb szakaszán. Ismerkedés a Selyemút történetével, magashegységi nyomvonalával, a legfontosabb szállított termékekkel és keleti luxus-cikkekkel. Történetek Timur Lenk, a nagy hódító életéből, ismerkedés hadseregével, stratégiai lépéseivel. Timur legendás győzelmeinek (Delhi 1398, Damaszkusz 1399, Bagdad 1401, Ankara 1402) vázlatos ismertetése. Késő délutáni megérkezés a XII. századi Tash Rabat karavánszerájhoz. Jurtáink elfoglalása, majd látogatás az ősi magashegységi kőpalotában. Időjárástól és erőnktől függően séta a karavánszeráj feletti csúcsok valamelyikére.

Éj jurtában, a Tash Rabat karavánszerájnál

10. nap / július 29: Nyugat Turkesztán határán: a Csatir Köl és a Torugart-hágó

Egész napos látogatás a 3.500 m feletti magasságban lévő Csatir Köl tónál. A gleccsertejjel táplált zöldes vizű tóban az évi 9 hónapos jégtakaró következtében nem élnek halak. Mocsaras, permafrosztos partjain a vándormadarak és a nomádok nyájai osztoznak. A tópart időjárása rendkívül változékony, nyáron 1 napon belül megtapastalható mind a 4 évszak. Szeptember végétől – május elejéig teljesen lakatlan, fagyba és jégbe zárt világ. A talajviszonyoktól függően séta és fotózás a drámai szépségű tóparton, majd továbbutazás a 3.752 m Torugart-hágó irányába. A kirgiz-kínai határzónában történő tartózkodás engedélyköteles. Utunkat addig folytathatjuk – ameddig a névre szóló speciális engedélyünk szól. Kína (Újgúria) hegyeinek fényképezése, majd koraesti visszautazás tash rabati jurtatáborunkba. Útközben rövid ismertető Kasgárról és Ujgúria kirgizek által lakott magashegyi területeiről.

 Éj jurtában, a Tash Rabat karavánszerájnál

11. nap / július 30: Hunok nyomán

Reggeli után visszautazás északra, Kara-Bulungon át. Ismerkedés Vámbéry Ármin (1832-1913), Berzenczey László (1820-1884), Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) és Ujfalvy Károly (1842-1904) kalandos életével, a térségben tett utazásaik történeteivel és munkásságával. Szemelvények bemutatása Dr. Erdélyi István és Dr. Obrusánszky Borbála a hunokra és a türk kultúrákra vonatkozó munkáiból. Utazás a 3.700 m magas Moldo-Ashu hágó vidékén át az érintetlen, 3.016 m magasan lévő Szong-köl tóhoz. Útközben a szerencsétől függően a legelésző jakcsordák fényképzése (a biztos távolságot megtartva…). A Szong-köl mérete 29 X 18 km. Az átlagosan 10 m mély tó körül nagyszerű nyári legelők zöldellnek, több tucat nomád közösséggel és jurta táboraikkal. Jurtáink elfoglalása, kipakolás, s közben modern életünk magunk mögött hagyása legalább erre a kis időre…

Éj jurtában a Szong-köl partján

12. nap / július 31: Egy nap 1500 évvel ezelőtt…

Reggeli után séták, fényképezés és pihenő a csodálatos havasi legelőkön.

Napi program lehetőségek:

1./ Részvétel a ménesek és a nyájak körüli napi munkában

2./ Utazás a tó körül, sétákkal és fényképszünetekkel

3./ 3 órás lovaglás a tó körül, gyakorlati ismerkedés a hagyományos lószerszámokkal

Ismerkedés a lovak kiemelt szerepével a hagyományos kirgiz kultúrában, illetve a világ egyik utolsó félnomád népességének mai életkörülményeivel. A kumisz receptjének megtanulása, majd kumisz és joghurt-kóstoló. Betekintés a nagyállattartó életformába, párhuzamok keresése a honfoglaló magyarság lovas-kultúrájával, Dr. Kun Péter „A szelek szárnyán” című munkája alapján. Este hagyományos kirgiz vacsora, majd éjszakába nyúló tábortűz.

Éj jurtában a Szong-köl partján

13. nap / augusztus 1: A régmúlt lovas nomád birodalmai

Reggeli után visszaindulás Biskekbe. Folyamatos utazás 2 óránkénti rövid pihenőkkel. Menet közben ismerkedés a régmúlt idők nagyállattartó, lovas népeinek (hunok, magyarok, kunok, mongolok) életmódbeli hasonlóságaival. Históriák és mondák a múlt lovas-íjász népeinek uralkodóiról (Attila; Avar kagánok; Álmos és leszármazottai; Kötöny; Batu kán; Özbek kán; Timur Lenk). Ismerkedés a XIII. századi Mongol-birodalom kiterjedésével, berendezkedésével, Dr. Obrusánszky Borbála „A mongol népek története” című munkája alapján, majd emlékezés a magyarországi mongol invázióra (1241), a korabeli krónikákban leírtak, illetve B. Szabó József „A tatárjárás” című könyve alapján.

Koraesti megérkezés a kirgiz fővárosba. Búcsúvacsora.

Éj Biskekben

14. nap / augusztus 2:

Kora reggeli utazás a repülőtérre. Elrepülés Isztambulba 5:40-kor. Átszállással megérkezés a Ferihegy 2/B. terminálra déli 12:45-kor.

Fakultatív búvárkodás: 35,-EUR/fő

Alkalmankénti fakultatív lovagolás: 10,-EUR/fő

1 ágyas felár: 160,-EUR

FIGYELEM!

A kiadott ár 320,-Ft/ EUR árfolyamig tartható. Ennél rosszabb Ft árfolyam esetén a hátralék befizetésekor % arányos kompenzációt alkalmazunk.

„Holdbéli tája” – a Gobusztán

Az itteni fotók láttán még azt is nehéz eldönteni a szemlélőnek, hogy egyáltalán a Földön készültek-e, vagy valamilyen űrszonda továbbította őket, egy idegen planétáról. Gobusztán szinte növénytelen vonulatai, az éles sziklák ásványi anyagoktól rikító színei és a meghökkentő méretű, pöfögő sárvulkánok minduntalan azt juttatják a tájat járó ember eszébe – ilyen lehet egy Holdséta. Az itt-ott felszínre törő gázok és petróleumtócsák csak fokozzák ezt az érzést. Azután elénk tárulnak a rítus táncot járó emberek sokezer éves, szuggesztív ábrázolásai…és ráébredünk, hogy bolygónk egyik legkülönlegesebb szegletébe tévedtünk – sokak szerint ez Élet bölcsőjébe.

Kép 1: Táncoló emberősök       

Gobusztán

A Kaukázus és a Kaszpi-tenger találkozásánál fekvő megyényi terület egészen különleges mikroklímával rendelkezik. Minden irányból zöld öleli körbe (Mitöbb 150 km távolságra déli irányban szubtrópusi páraerdők gőzölögnek), mégis ez a nagyjából 60 X 100 km méretű sáv egy igazi csapadék nélküli, sivatagi vidék. A változatos felszínformák és a kőzetalkotó ásványok sokszínűsége miatt mégsem egyhangú, inkább kíváncsiságot ébresztő, bizarr táj. A folyamatosan kiszáradó Paratethys-tenger néhai partjai mára kiemelkedett platókká váltak, az állandó techtonikai aktivitás következtében repedések és törésvonalak barázdálják, a homok csiszolta dombokat, hegyeket.  Ellátni innen a gazdagságot hozó Abseron-félszigeti (bakui) olajmezőkig, s ha előre olvastunk a térség geológiájáról – tudjuk, hogy a talpunk alatt néhol itt is petróleum kavarog. A tűző napon a nappali hőmérséklet májustól – szeptemberig gyorsan +35°C-ra emelkedhet, de a helyi különlegesség a rendkívüli erejű szél. Mindennapos a szélvihar erejű, folyamatos légmozgás, szó szerint „rá lehet támaszkodni” a lökésekre.

Földünk legnagyobb sárvulkánjai

A techtonikailag aktív zóna legkülönlegesebb jelenségei a sárvulkánok. Itt van belőlük a legtöbb, s a legnagyobbak is egész Földünkön. (A számon tartott 1.000 sárvulkánból több mint 400 található Azerbajdzsánban) A sokszor több száz méter magas halmok tetején, oldalában tucat számra sorakoznak a 3-4 m magas vulkáni kúpok. A kürtőkből váltakozó ritmusban tör a felszínre a sár. Lávafolyamok helyett itt sárfolyásokat találhatunk, a kürtők mélyéről sziszegés vagy éppen böffenő hangok hallhatók. A sokszor 2-3.000 mélységben lévő üregekben keveredik össze a forró víz, a különböző gázok (főleg metán) és a sár. A kitörések általában veszélytelenek (a sorok íróját is többször „leköpte” a Dashgil egyik vulkánja), a felszínre törő gázok nem mérgezőek, a sárfolyam hőmérséklete +30°C körüli. Eruptív sárvulkánok esetén is csak kisebb mennyiségű agyag repül a levegőbe. A sárvulkánok mára Azerbajdzsán legfontosabb természeti látnivalói közé tartoznak – hiszen pl. Európában teljesen ismeretlenek. (A Székelyfölddel határos romániai Buzau, vagy Szicília sárvulkánjai sokkal kisebbek és messze kevésbé látványosak).

2001-ben egy egészen elképesztő sárvulkán kitörést figyeltek meg Gobusztán holdbéli táján: Az egyik óriási kráterből – igen erőteljes morajok közepette -  15 m magas lángok csaptak a felhőtlen ég felé.

Az UNESCO világörökségi ősrajzok

Az üledékes kőzetekből felépült néhai partok mára meredek peremű platókká formálódtak. Az egyik ilyen perem oldalában található a Qobustan Nemzeti Parkhoz tartozó 40 hektáros sziklarajz múzeum. A Kaszpi-tengerre néző, UNESCO világörökségi védelem alatt álló szabadtéri múzeumban a sziklarajzok mennyisége, mérete és változatossága egészen egyedülálló. A magyar látogatót leginkább egy „szőlő és zöld nélküli Badacsonyra” emlékezteti a táj, a hegy alatt  bolygónk legnagyobb tavával. (A 371.000 km2 területű Kaszpi felszíne 625-ször nagyobb a Balatonénál, s átlagos mélysége annak 62-szerese./!/) Ma gépjármű- és vasúti forgalom halad ott, ahol 3.500 éve még óriási állatcsordák haladhattak évi migrációs vonalukon. A néhai migrációs vonal vadbősége, a nagyszerű beláthatóság és a víz közelsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a neolit kori közösségek annyi generáción át otthonuknak és kultikus központjuknak is tekintették ezeket a sziklákat. A különböző generációs sziklarajzok (számos közülük olyan jó állapotban maradt meg, mintha csak néhány napja készültek volna) életképeket és kultikus szertartásokat is ábrázolnak. Tengerjáró hajó, vonuló állatcsorda, vadászat és szertartásos táncok jelenetei fedezhetők fel a sziklákon – ezerszámra. A lekoptatott talapzatokon kőbe vájt edények, tárolók sorakoznak, s a neolit kori emberek eszközei heverhetnek még ma is szerte szét a plató peremvidékén, a szélrózsa minden irányában.

Ellentmondásosnak tűnhet, de egyre több kutatócsoport állítja, hogy Földi élet bölcsői az iszapvulkánok lehettek. Ezen is túlmenően – a „Holdbéli Gobusztánt” tartják az emberiség egyik bölcsőjének.

* * *

Szöveg és kép:            Gőgös Norbert

Gőgös Norbert / Mobil: +36 30 250 2765

ECHO TV

Hangos többség MA 20:30

Ismétlés: SZERDA 23:00

Magyar testvéri szeretettel: Magyar Turán szövetség

Ismeretes, hogy a fiatal felvidéki politikus idén, júliusban vette fel a magyar állampolgárságot
a Bács-kiskun megyei Soltvadkerten, majd november végén választották a Via Nova ICS,
azaz a Magyar Koalíció Pártja ifjúsági szervezetének elnökévé. A felvidéki magyar közélet
egyik fontos szereplőjeként a széles nyilvánosság előtt jelentette be még a nyár folyamán a
magyar állampolgárság felvételének tényét, ez után keresték meg a szlovák hatóságok, hogy a
szlovák rendőrségen adja le személyi okmányait, mely felszólításnak természetesen nem tett
eleget.

Gubík László tettének több fontos üzenete van különösen a felvidéki, de az egész kárpát-
medencei magyarság számára. Az egyik ilyen üzenet az, hogy az egyre szaporodó vegyes
házasságok, valamint a Bugár Béla vezette Híd megosztó, illetve a felvidéki magyarságban
benne rejlő félelmekre építő politikájának, mely a magyarságot a beolvadás felé tereli,
megálljt kell parancsolni, vállalnunk kell magyarságunkat, mert ez az egyetlen lehetőség a
nemzet megmaradására, és ehhez egy járható út a magyar állampolgárság felvétele.
Ez minden magyar ember immár törvénybe foglalt alapvető joga, éljen bármely országban.

A felvidéki magyar politikus tettének másik üzenete egy tágabb perspektívájú témát
világít meg, tudniillik, hogy egy európai uniós tagállam, mely elvileg elismeri, a korábban
szerződésekben, valamint alapelvekben kinyilvánított jogok meglétét, sőt alkotmányában
rögzíti is azokat, most nyíltan szembehelyezkedik törvénykezésével az egységes Európát
felépítő eszmeiséggel, valamint a magyar nemzethez tartozó állampolgáraival, és nyíltan
átveszi becstelen örökségét a benesi Csehszlovákiának. Saját állampolgárai ellen fordul, és
azokat próbálja ellehetetleníteni.

A Magyar-Turán Alapítvány reményét fejezi ki abban, hogy az egységes magyarságot
képviselő politikusok, közéleti személyek a jövőben is nyíltan fellépnek a kárpát-medencei
magyarságot érintő, minden törvénytelen aktussal szemben!
Felszólítunk minden magyar embert, hogy egységesen álljanak ki a felvidéki magyarság
alapvető emberi jogaiért és különösen azon nemzettársainkért, akik élnek alapvető jogaikkal,
Emeljenek szót minden fórumon a felvidéki magyarságot sújtó súlyos jogsértések ellen.
A további lépésekről, az események tükrében, januárban dönt a Turán Szövetség.

Dr. Ladvenszky Levente
Magyar Turán Alapítvány