A Magyar-Turán Alapítvány ezúton értesít mindenkit, hogy

a 2012-es KURULTAJ időpontja
2012. augusztus 10-11-12.

Minden kedves érdeklődő és résztvevő jegyezze fel naptárába az időpontot, hogy a jövő évi programok kialakításánál figyelembe tudja venni.

A szervezési munka heteken belül elkezdődik. Aki részt kíván vállalni benne, jelentkezzen elektronikus levélben az
info(kukac)magyar-turan.hu címen.

A szervezők

]]> http://kurultaj.com/2011/08/23/2012-es-kurultaj-idopontja/feed/ 0 http://kurultaj.com/2011/05/17/osok-napja-program-versenykiirasok/ http://kurultaj.com/2011/05/17/osok-napja-program-versenykiirasok/#comments Tue, 17 May 2011 09:45:34 +0000 Baga http://kurultaj.com/?p=3186

Minden nemzet életének egyik alappillére a kollektív nemzeti tudat.

A Magyar nemzet valós hagyományainak megőrzése és átadása az egymást követő generációknak a magyarság megmaradásának legfontosabb záloga!

A nemzetet összefogó kapcsok egy nélkülözhetetlen eleme a nemzeti történelmünk ismerete, valamint a magyar történelem legnagyobb eseményeinek, nemzetrészeket és generációkat összeköt ő közös megünneplése.

Magyarországon számtalan jó és kevésbé jó ünnep- és emléknap van (a munka ünnepétől kezdve a nemzetközi gyermeknapig). A magyar társadalmi élet és ünneprend egyik régi hiányossága azonban, hogy nincs egy olyan ünnepünk, amikor a magyarság legnagyobb valós őseiről (Árpád, Atilla) az ő történelemformáló (Honfoglalás) és a magyarságot megtartó tetteiről (A pozsonyi csata) emlékezik meg méltósággal az egész nemzet.

A magyarság gazdag történelmében és néphagyományában számtalan nagy tett és számtalan nagy személyiség sorakozik, ezért szinte kínálkozik az a lehetőség, hogy a legnagyobb ősök (Árpád vezér, Atilla fejedelem) és a legfényesebb események (Honfoglalás) kapcsán, összességében is megemlékezünk és tisztelettel adózzunk saját és nemzetünk nagy őseinek emléke előtt.

Mindezen jogos igények alapján, a legtöbb magyar hagyományőrző csoportot tömörítő és képviselő Magyar Turán Szövetség kezdeményezi egy ilyen ünnep megtartását és a jövőre vonatkozóan pedig a magyar ünneprendbe való bevezetését, összhangban a magyarságot felemelni is megerősíteni szándékozó minden politikai és társadalmi törekvéssel!

Mindenki tehetsége szerint járul hozzá az ünnephez.

A tudományos élet képviselői (régészek, antropológusok, történészek, zenetörténészek) szakmai előadásokon osztják meg ismereteiket a honfoglalók viseletéről, fegyverzetéről, az ősi sztyeppei népek istenképéről, kultúrájáról, szokásaikról.

A hagyományőrzők legjobbjai tartanak lovas (lovasversenyek, lovasíjászat) és gyalogos bemutatókat.

A Magyar-Turán Alapítvány támogatásával idén is, csakúgy mint a tavalyi Kurultájon, megnyílik az Ősök sátra, benne eddig soha nem látott antropológiai-régészeti kiállítás a Hunok, Avarok és Honfoglalók emlékeivel.

A Turán Szövetség nevezési díj nélküli lovas gyorsasági, lovas birkózás és köpgar (buszkasi) versenyeket, valamint egyedülálló íjász akadályversenyt hirdet, ahol a fődíjak repülőjegyek a turáni országokba valamint más értékes nyeremények.

A magyar ősvallás felelevenítői, több száz táltosdobos kíséretében megszólaltatják a világ legnagyobb sámándobját az ünnep alkalmából.

A népzenészek muzsikájukkal tisztelegnek az ősök emlékének. Vasárnap este a Muzsikás együttes ad ünnepi koncertet.

A kézművesek legszebb portékáikat és azok készítését mutatják be a közönségnek.

Együtt fog ünnepelni és emlékezni a Kárpát-medencei magyarság, és kiáll azon szándék mellett, hogy az Ősök Napja kerüljön be a hivatalos magyar ünneprendbe.

Magyar testvéri szeretettel hívunk mindenkit a nagy közös ünnepre és a nagy ősökre való méltó megemlékezésre a Bugac melletti pusztákra, július 29-31 az Ősök fájához!

Az Ősök emléke vezessen minket a nemzet felemelkedésének útján:

” Habár nappal a csillagok nem látszanak, tudod, hogy

ők mindig ott ragyognak az égen ”

Magyar testvéri szeretettel: Bíró András Zsolt

Magyar Turán Szövetség

Tájékoztató füzetet ide kattintva tölthetik le.

www.osoknapja.hu

]]> http://kurultaj.com/2011/05/12/osok-napja/feed/ 9 http://kurultaj.com/2011/05/11/osok-napja-vasarozok-vendeglatosok/ http://kurultaj.com/2011/05/11/osok-napja-vasarozok-vendeglatosok/#comments Wed, 11 May 2011 09:53:24 +0000 Baga http://kurultaj.com/?p=3190 Kedves Vásározó!

Ahogy bizonyára értesültél róla, a Turán Szövetség idén is nagyszabású ünnepséget rendez, az Ősök Napját!

A rendezvény időpontja: 2011. július 29.-30.31. a vásárosok számára két egymással szembe néző sorban jelölünk ki helyeket, a regisztrációjuk sorrendjében! Az ünnepségen a vásározó részvételi díja, amennyiben az összeg július 15.-ig beérkezik számlánkra 25.000 Ft, a július 15. után utalóknak már 35.000 Ft-ot kell fizetniük az árusító helyért! Az árusító hely 3 méter. Aki többet szeretne, annyiszor 3 méter elárusító helyet kell fizetni, amennyibe sátra belefér!

A sátor nem lehet rikító vagy a természettől a környezettől nagyon elütő színű. Idegen nyelvű feliratok nem megengedettek!

A rendezvényre jelentkezni az árusító hely árának elutalásával lehet az alábbi számla számra: Magyar-Turán Alapítvány 10102086 -65899600 -01003001

Swift kód: BUDAHUHB

IBAN-kód: HU30 – 10102086 – 65899600 -01003001

Kérjük beírni a közlemény rovatba: ŐSÖK NAPJA VÁSÁR

Megjegyzés rovatba kérünk egy e-mail címet és egy mobil számot, amin elérhetjük a vásározót!

MINTA: OSOK NAPJA VASAR +36 XX XXX XXXX

Az utalásról visszajelzést küldünk, melyben megírjuk a sorszámot, mely a vásározó helyet jelöli! Akik a helyszínen szeretnének befizetni, azoknak csak akkor nyílik erre mód, ha van még szabad kijelölt árusító hely!

A helyszínre a vitás kérdések kerülése végett mindenki hozza el az általunk küldött visszaigazolást, vagy a banki utalásának másolatát! A befizetéseket adományként kezeljük (adománylevelet állítunk ki), és azt kizárólag a rendezvény megvalósítására fordítjuk.

Az árusok áruját szigorúbban ellenőrizzük, mint tavaly! Csak Magyar (Kárpátmedencei) kézműves portékával lehet részt venni az ünnepen! Aki a részvételi díjat elutalja, az tudomásul veszi, hogy portékáját a helyszínen ellenőrizzük, ha azok nem oda valók, azt elrakatjuk.

Az árusok közlekedését, a parkolást szabályozott keretek közt az ünnep alatt is lehetővé tesszük, erre vonatkozólag a www.kurultaj.com honlapon találhatjátok majd a részleteket!

Ezt azonban szigorúan csak a honlapon közölt házirend szerint lehet majd megtenni!

A magyarok legfontosabb közösségi eseménye 2008-ban a Kurultaj volt. Ott a szertűznél megfogadtuk, hogy két év múlva ismét találkozunk. Azután mindenki hazament, vitte a szép élmény emlékeit, lelke feltöltődött erővel. Ismeretségek, barátságok és új remények születtek. Elkezdtek sarjadni a magok, amiket a Kurultajon vetettek el. Mi, itt a Kárpát-medencében elkezdtük számon tartani egymást, figyelni egymásra, összekapaszkodni, mint a felnövekvő növények.
Ugyanakkor nem feledkeztünk meg a legtávolabbról érkezett rokonokról sem. Most megpróbálom összefoglalni, mi történt velük 2009-ben.

- Februárban a madjar törzsbéli Bakbergen Zhandildint kinevezték megyei alelnöknek a kazakisztáni Kosztanaj megyében.

- Ugyanekkor idehaza létrejött a Magyar-Turán Alapítvány Az alapítvány célja többek között, létrehozni egy olyan szervezetet amely a kutató intézetektõl függetlenül is működni képes. Ugyanakkor a különböző intézmények szakembereit integrálhatja egy közös fórumba a magyar őstörténet kutatás különböző szakterületeiről (történelemtudomány, régészet, antropológia, genetika, néprajz, nyelvészet). Az alapítvány feladatának tekinti a tudományos eredmények megjelenítését a nem szakértő közönség számára is, valamint a magyar hagyományőrző csoportok, szervezetek működésének segítését, összehangolását. Segíti a magyar hagyományőrző csoportok kapcsolatfelvételét a rokon népek hasonló szervezeteivel és segíti a közös programok szervezését és lebonyolítását.
http://www.magyarhirlap.hu/kultura/a_csodaszarvas_nyomaban.html
http://www.mno.hu/portal/658286?searchtext=turán

- Márciusban Bíró András Zsolt Kazakisztánba látogatott és az Aybek Nakipov (madjar törzsbéli Almatyban élő üzletember) által létrehozott Nagy Sztyepp Alapítványon belül létrehoztak egy pénzalapot, amelyből egy Magyar (és madjar) Múzeumot és Központot fognak megvalósítani a délkelet –kazakisztáni Akkaynar településen( a Tien-Shan hegység lábainál).

(balra a Zeneművészeti Főiskola igazgatója, jobbra Aybek Nakipov)

Március végén Bíró András Zsolt leutazott a Torgáj vidékre is, ahol a madjar törzsi vezetőkkel tárgyalt a 2010-es bugaci Kurultájon való törzsi részvételről, valamint egy magyar küldöttségnek (a 2009 nyarán megvalósuló) Torgaj vidéki látogatásáról.

(bal szélen Kurmangazi Sokpituli, középen Arkaliq polgármestere)

(madjar akszakálokkal)
Bíró András Arkaliqban az újonnan átadott megyei sportcsarnokban háromnapos edzőtábort tartott a megyei ifjúsági cselgáncs (judo) válogatottnak.

(díjátadás)

(az elnökségi asztal)

- Áprilisban a Magyar-Turán Alapítvány kezdeményezésére megalakult a Turán Szövetség, 23 hagyományőrző és kulturális csoport részvételével.
tv_mediaplyer.php?servercim=BIRO_ANDRAS_ZSOLT.flv

Májusban Bíró András Üzbegisztánban a Taskenti Történeti Intézetben tartott előadást a Közép-Ázsiát is érintő antropológiai és genetikai kutatásairól.
Szamarkandban a Történeti Múzeum antropológus igazgatója Prof. Smaraddin Mustafakulov kérte fel Bíró Andrást egy közös antropológiai projekt kidolgozására, a régió Szogd (szkíta) és Hun kori leletanyagának tudományos feldolgozására és közös adatbázis készítésére.

Szamarkand

(balra prof. Smaraddin Mustafakulov, a Történeti Múzeum igazgatója)

Május végén Bíró András a Taskent közeli hegyi kisvárosban Chirchiqben (Üzbég Olimpiai Központ) tartott négynapos közelharc edzőtábort az üzbég Turan válogatottnak ( Üzbegisztán nemzeti küzdősportja- amelyben földharc technikák és ütések valamint rúgások is vannak)

(Turan Szövetség taskenti tagjaival)

(Sportiskola Taskent)

(a judo csapat tagjaival Chirchiqben)

Júniusban 2 magyar város önkormányzati küldöttségének (Kunszentmiklós és Eger) kiutazását szervezte meg alapítványunk Kazakisztánba. Tudományos, gazdasági és kulturális együttműködés valamint testvérvárosi kapcsolatok létrehozása végett.
- A kazakisztáni Arkaliqban a Madjar törzsi vezetőkkel együtt létrehoztuk az Ősök Emléke nevű alapítványt, amely Madjar temetők részleges rekonstruálását fogja finanszírozni.

- Június végén megnyílt a Kurultaj fotókiállítás a Kazak Központi Múzeumban ( Almaty)
A megnyitón számos kazak tudós, művész és politikus vett részt, valamint a kazakisztáni Magyar Nagykövet és a magyar nagykövetség vezető munkatársai. A megnyitóról több kazakisztáni országos média is tudósított.

(balra a Kazak Központi Múzeum igazgatója, jobbra prof Orazak Ismagulov)
(Erről a Hungária TV külön műsort sugárzott kinti tudósítással, a Kurultaj Extra DVD-n található)

(kazak Központi Múzeum)

(a Magyar-Turán Alapítvány bemutatója)

(TV interjú)

(Kurultaj kiállítás megnyitása)

- A Kínához tartoző Ürümcsi tartományban (korábban Kelet-Turkesztán) zavargások törtek ki az ujgur őslakosok és betelepült kínaiak között. A kínai rezsim az ujgurokkal szemben több tízezer felfegyverzett rendőrt és katonát vetett be. Az emigráns ujgur szervezetek és az emigrációban élő ujgur kormányzat szerte a világon tiltakozásokat szervezett. Hazánkban Ümit Hamit, az Ujgur Fórum titkára (a 2008-as Kurultaj ujgur küldötte) számolt be az eseményekről a Hungária Televízióban.

-Augusztusban kazak magyar tudományos ülést és konferenciát tartottunk Akkaynarban (Almaty megye) a kazak és magyar történelemről. A hunokról, a magyar vándorlásról és a két nép (kazak és magyar) kultúrájának színvonalas bemutatását célzó nemzetközi programok létrehozásáról.
Bíró András Zsolt Kirgíziába látogatott és a 2010-es Kurultájon való kirgiz részvételről tárgyalt igen sikeresen. Kirgíziából várhatóan egy tíz fős küldöttség fog érkezni a Kurultájra.

- Szeptemberben elhunyt Serikbay Tökibay az Oktyabrszki (Kosztanaj megye) madjarok vezetője, a kurultájon résztvett Madjar delegáció egyik vezetője.
Háromnapos gyász volt a törzsi területen.

- Októberben Hun-Magyar-Madjar napokat tartottak az Almaty megyei Akkaynarban
Október közepén felállt a Kurultáj Kárpát -medencei szervezőbizottsága.

- 2009 október végén Taskentban, Üzbegisztánban volt a Hagyományos Birkózások Világbajnoksága. Hazánkat a Turán Szövetség által létrehozott (hagyományos birkózó) válogatott sportolói képviselték, s szép eredményeket értek el. Az európai országok közül a legtöbb pontot érték el. A rangos mezőnyben 28 ország több mint ötszáz versenyzője indult. A részletes beszámoló a Magyar Budo Magazin 2009/4 számában olvasható.

-2009 november végén elkezdte munkáját a 2010-es Kurultaj törökországi szervezőirodája Emel Dev vezetésével.

- 2009 december végén a Turán Szövetség az Erdélyi Magyar Ifjak és a nagyváradi Pusztai Farkasok közös szervezésében Nagyváradon ünnepelte a Napfordulót a Karacsunt.

Összeállította: Varga Zoltán

Ha a fájl megnyitásával probléma lenne olvassa el a következő oldalt. http://www.hatekonysag.hu/blog/pdf-gyors-megnyitas-szerkesztes-keszites.htm

Összességében megállapítható, hogy a fej- és arcformák alapján egy brachycephal (rövidfejű), kisebb részt mesocephal, magasarcú, döntően europid alapnépesség (alapnépességek) és különböző típusú mongolid formák (nem feltétlenül mongolok!) folyamatos (több hullámban megvalósuló) keveredése révén kialakult jelleg-együttes jellemző a madjar populáció mai tagjaira. Sok esetben olyan taxonómiai csoportok is kimutathatóak a torgaji madjarok között, amelyek a Kárpát-medencei magyarságban is jelen vannak. A mai Kazakisztán hatalmas területén antropológiai szempontból igen heterogén a lakosság (Ismagulov,1968). Önmagában a kazak népen belül is igen nagyok lehetnek a különbségek a különböző régióktól függően, valamint a taxonómiai jellegek összetevői is igen változatosak lehetnek akár egy területen is.

A folyamatos migrációt figyelembe véve nehéz lenne megállapítani csupán antropológiai módszerekkel, ezen metizációs zónák pontos földrajzi helyét és idejét. Mindezekben a krónikák és hagyományok mellett a különböző tudományágak (történelem, régészet, néprajz stb) együttműködése és a genetikai kutatások adhatnak további támpontokat.

Genetikai vizsgálatok:

Az utóbbi időszakban a genetikusok – az Y-kromoszóma jellegzetességei, illetve ezen kizárólag férfiakban meglévő kromoszómán mutatkozó polimorfizmusok alapján – kifejlesztették a mindezidáig leghatékonyabb populációgenetikai összehasonlító módszert (Y-kromoszóma STR-ek és SNP statisztikai alapú elemzése). Az Y-kromoszóma kínálja a legjobb lehetőségeket az apai leszármazási vonalak felderítésében (rekombinálódás nélkül száll apáról fiúra, ezért nem mutat jelentős eltérést az egymást követő vér szerinti generációk között). Az Y- kromoszómákban a generációk során kialakuló polimorfizmusok jellegei azonban jól elkülönítheti a különböző populációk apai vonalait, illetve jelölheti azok egymás közötti kapcsolatát, és esetleg támpontot adhat a „leágazódások” idejére is.
A Madjar törzs genetikai kapcsolatainak kutatásához mi is ezt a módszert választottuk (Rosser et al, 2000). Az expedíció során összesen 106 férfitől vettem genetikai mintát (később a laboratóriumban ezekből minden esetben sikerült is kivonni a DNS-t), amelyből 46 apai vonalat lehetett elkülöníteni.

A laboratóriumi vizsgálatokat és az elemzést a Budapesti Orvosszakértői Intézet DNS Laboratóriumában végeztük el Dr. Pamzsav Horolma vezetésével, Dr.Völgyi Antónia és Zalán Andrea genetikusok közreműködésével. Részletes genetikai szakcikkünk hamarosan megjelenik (várhatóan decemberben).

A DNS Laboratórium az Igazságügyi és Szakértői Kutató Intézetek irányítása alatt működő Budapesti Orvosszakértői Intézet (BOI) szervezeti egységeként funkcionál.
A DNS Laboratórium alaptevékenysége a bírósági végzések, peren kívüli ügyekben és megbízások alapján apasági DNS vizsgálatok elvégzése.
Az ISZKI BOI DNS Laboratóriumának kiegészítő tevékenysége az alkalmazott kutatás folytatása, amely közvetlenül kapcsolódik az igazságügyi genetikai/szakértői tevékenységhez és közvetve az alapkutatáshoz.

A Madjar törzs Y-kromoszóma SNP adatait nemzetközi együttműködés alapján vizsgált és publikált 38 különböző általunk kiválasztott populáció adataival hasonlítottuk össze (amelyek Eurázsia különböző térségeiből származnak), közöttük a magyarországi magyar mintával. A kiválasztott populációk között ott szerepelnek a Madjar törzs relatív földrajzi közelségében élő népek (kazakok, üzbégek, oroszok, evenkik, mongolok, tadzsikok, türkmének, kirgizek stb.). Továbbá olyan távolabbiak, amelyekkel az idők során kapcsolatuk lehetett (törökök, ujgurok, ukránok, bolgárok, mandzsuk, különböző kaukázusiak, közel-keletiek, finnek, lappok stb.) és összehasonlításnak különböző európaiak (németek, franciák, görögök, lengyelek, olaszok, stb.), távol-keletiek (koreaiak, japánok, kínaiak stb.).

A madjar törzs mintája igen homogénnek bizonyult az Y-haplocsoportok eloszlását tekintve (szemben az embertani jellegeikben mutatott heterogenitással!)
Az Y-kromoszóma NP analízis (AMOVA-analízis, Arlequin software alkalmazásával) révén kapott eredmények igen figyelemreméltóak abból a szempontból, hogy igen közel került egymáshoz a magyarországi magyar és a kazakisztáni madjar minta.

Általánosságban elmondható, hogy ritka az, amikor földrajzilag két egymástól ilyen távoli hely (légvonalban is kb. 3000km) ilyen mértékben hasonlóságot mutat. Általános trend, hogy a különböző populációk a környezetükben élő populációkhoz hasonlítanak jobban, mint a távolabbi területek lakosságához. A földrajzi távolság növekedésével általában a genetikai távolság is növekszik
(ha nem is arányosan). Különösen jellemző ez a viszonylag régen (sok évszázada) egy helyen élő, letelepült életmódot folytató “alaplakosság” esetében. A különböző térségek (zónák) jellegzetes, hosszú idő alatt kialakult genetikai mintázatát a migráció módosíthatja a legszámottevőbben.

Az SNP-analízis eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a mai magyarországi lakosság egy részének az ősei és a kazakisztáni Madjar populáció ősei között valamikor a múltban (mai történelmi és régészeti tudásunk szerint legalább 1300-1500 évvel ezelőtt) genetikai kapcsolat állhatott fenn. A mostani Y-kromoszóma vizsgálat ad először egyértelműen meghatározható (mérhető), összefüggést és ezáltal konkrét kapcsolódási pontot a mai Kárpát-medencei magyar lakosság, és egy Urálon túli terület népessége között.”

Forrás:  Bíró András Zsolt antropológus

2006 májusában Professzor Orazak Ismagulov antropológus, akadémikus meghívásának jóvoltából két hetet tölthettem el Almaty-ban (Kazakisztán régi fővárosában). Értékes kutatónapokat tölthettem el a Kazak Állami Múzeumban, és sok kiváló szakembert megismerve rengeteg információt gyűjthettem be, többek között a madijar törzsre vonatkozólag is. Ismagulov professzor is megerősített abban, hogy a magyar törzs esetében valószínűleg többről lehet szó, mint a véletlen egyezés a két nép nevében.

Hazaérkezésem után, nagy lendülettel fojtattam a torgaji expedíció előkészületeit.

Végül 2006. szeptemberében, mint a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárának kutatója, a Kazak Központi Állami Múzeummal együttműködve, egy három hetes tudományos expedíciót (antropológiai vizsgálatok és mintavétel DNS vizsgálatokhoz) indítottam a kazakisztáni Kosztanaj megyében (Zhangeldi járás) elterülő úgynevezett Torgáj-vidékre. Általános célnak jelöltük ki a Madjar törzsi terület feltérképezését, annak megállapítását, hogy a madjarok hány településen és hozzávetőlegesen mennyien élnek, milyen körülmények között (település szerkezeti, szociológiai és demográfiai szempontból), valamint milyen hagyományokat őriznek.

Az expedíció tudományos célja részletes antropológiai felmérés (fej és arcméretek, szinkomplexió vizsgálat, taxonómiai elemzés, antropológiai fotóalbum készítés) a Torgaj vidéken élő madjar törzs körében, és lehetőleg minél több településen, minél több személyt bevonva genetikai minta vétele a törzs tagjaitól.

Az expedíció

A sok szervezés és előkészítő munka után végül 2006 szeptember elején útnak indult az expedíció Almaty-ból (Kazakisztán régi fővárosa), egy terepjárónyi felszereléssel és négy résztvevővel. A kutatócsapat tagjai voltak: Ainagül Ismagulova (antropológus), a Kazak Központi Állami Múzeum tudományos munkatársa, a híres Orazak Ismagulov akadémikus (antropológia professzor) leánya, Répássy Miklós Kazakisztánban élő magyar üzletember, régiségszakértő és restaurátor, Kajrát Bibek kazak sezsere szakértő és tolmács és Bíró András Zsolt (antropológus), az expedíció vezetője.

Az induláskor nagyon kevés és ellentmondásos információval rendelkeztünk a madjar törzsről, valamint arról, hogy pontosan mely településeken élnek. Avval kapcsolatban sem voltak ismereteink, hogy miképpen fognak fogadni minket. Néhány kazakisztáni kollégánk is szkeptikus volt és azt próbálták ecsetelni, hogy elég „vad vidék” a torgáji terület és nem rajonganak az idegen látogatókért az ottaniak. Sokan arra figyelmeztettek, hogy elég zárkózottak arrafelé az emberek és muszlim hitük révén sem örülnek, ha fényképezik őket. Azt pedig, hogy a szájukba nyúljak mintavétel végett, (száj nyálkahártya kaparék vétele a DNS vizsgálatokhoz) többen megmosolyogták kazak ismerőseink közül.

Utazásunk második napján egy másik autóval csatlakozott az expedícióhoz Zsanat nevű kísérőnk, akinek feladata az volt, hogy kövesse a terepjárónkat és az estleges nehézségek, vagy szerelések alkalmával segítsen. Ahol véget érnek a kiépített betonutak, illetve ahol szinte lakatlan sztyeppei vagy sivatagi területeken megy az út, mindig két járművel lehet csak hosszútávon utazni, hogy segítséget lehessen kérni, ha valami probléma adódik, vagy el lehessen jutni egy településre alkatrészért, szerelőért, vontató járműért stb. Vannak olyan zónák, ahol száz kilométereken belül nincs állandó lakott hely!

Három napos, néhol viszontagságos sztyeppei utazás révén érkeztünk el Arqalik városába (a Torgaji-terület peremére). Ott a törzsi terület közelében elkezdtünk madjarokat keresni a városban. Azt tudtuk, hogy jó néhány madjar család él ebben a városban, akik az utóbbi évtizedekben a munkalehetőség miatt költöztek be a környező vidékről.

A szerencse mellénk szegődött, mert a második arkaliqi napunkon megismertük Kurmangazi Sokpituli-t, aki a Megyei Elektromos Vállalat vezérigazgatója és mellesleg madjar, a törzs vezetőinek tagja, az egyik legjobban megbecsült ember a vidéken. Kurmangazi nagyon meglepődött, hogy magyarok érkeztek oda, de azonnal óriási szimpátiával fogadott minket és rögtön az ügy mellé állt! Az első két napon jött is velünk és saját autójával mutatta az utat az első „madjarlakta” falvak felé! Errefelé már nincsenek útjelző táblák és sok helyen magát az „utat” is nehéz megtalálni.

A további napokban a navigáció volt az egyik legnehezebb feladat. Mindez azonban már nem zavart minket, mert „megtaláltuk” a törzset, és ami a legfontosabb: minden képzeletet felülmúló szeretettel fogadtak bennünket, szinte mint egy távolból most hazatérő rég nem látott rokont! Az első meglepetésen túl, mindenhol vendégül láttak minket, és szállást adtak.

Néhány óra ismerkedés után elmondtuk az utazásunk tudományos célját is. Az akszakállok (helyi idős-bölcs vezetők/ jelentése: ősz-szakállok) megérezték ennek jelentőségét és mindenhol segítettek lebonyolítani a vizsgálatokat és az antropológiai fotóalbum elkészítését. Így minden településen elvégezhettem az antropológiai méréseket (fej és arcméretek felvétele, szinkomplexió elemzés) és a szájnyálkahártya kaparék levételét. A törzs minden tagja segített abban, hogy mindenkihez eljussunk, vagy mindenkit elhozzanak a vizsgálatok helyszínére.

Összességében három hetet töltöttünk a törzsi területen, a madjarok között élve és minden településre elutaztunk, ahol madjar családok laknak. Összesen 16 települést kerestünk fel, majdnem 3000 kilométert utazva csak a törzsi területen.
Az expedíció így rendkívül sikeresnek mondható, mert minden célkitűzését megvalósítottuk. A törzs szinte minden családját vizsgáltuk (mármint akik a törzsi területen laknak) és szinte minden elérhető férfi tagjától vettünk genetikai mintát (azért csak a férfiaktól mert a genetikai vizsgálat során, Y-kromoszóma analízist végeztünk el a populáció genetikai összehasonlítások végett). Kazakisztán történetében most fordult elő először, hogy egy törzset (még ha az igen kis létszámú is) szinte teljes egészében, reprezentatív módon megvizsgáljanak tudományos módszerekkel.

A későbbiekben a szimpátia sok esetben mély barátsággá szövődött. Bíró András Zsoltot az a megtiszteltetés érte, hogy a törzsi tanács tiszteletbeli tagjának választották. Az expedíció hazatérése után is folyamatos maradt a kapcsolat a törzs vezetőivel (levelezés), valamint a különböző (néha igen messzi) települések madjar vezetői is napi kapcsolatban maradtak egymással, és ez elindított egy szervezési folyamatot. 2006 novemberében Bíró András kutató és Répássy Miklós Kazakisztánban élő magyar üzletember meghívására néhány, madjar törzsi vezető Almaty-ba látogatott, ahol néhány nap alatt együtt elhatározták, hogy megszervezik a madjar törzs nagy találkozóját. . .

Forrás:  Bíró András Zsolt antropológus

A magyarság eredetére vonatkozó régészeti, nyelvészeti, etnográfiai és embertani kutatások azonban jóval árnyaltabb és igen összetett képet rajzolnak ki.
Ma már a legtöbb kutató (különösen a régészek és az antropológusok) elfogadja, hogy a honfoglaló magyarság embertani jellege, valamint kultúrája is inkább az iráni és szkíta hagyományokat is őrző, közép ázsiai „törökös” népességekkel mutat hasonlóságot.

A tudományos kutatások eredményeitől függetlenül – a tudósoktól az egyszerű emberekig – évszázadok óta foglalkoztatja a magyarságot a távoli idők homályába vesző eredetünk kérdése. Ezért érthető, hogy az ősmagyarságra vonatkozó különböző vándorlási és őshaza-teóriáktól függetlenül újra és újra felbukkannak a Föld legkülönbözőbb pontjain élő ősi magyarokról szóló híradások, több-kevesebb (általában inkább az utóbbi) igazságtartammal bíró beszámolók. Legtöbb esetben a véletlen hasonlóság fordul elő (népnevünkhöz hasonló csengésű nevek, hasonlóan hangzó törzs elnevezésekkel stb.) illetve az utazót magával ragadó romantikus lelkesedés által felerősített szubjektív élményekről van szó. Az esetek egy részében pedig a nem túl régi időkben a különböző tájakra került magyarság maradványairól beszélhetünk. Természetesen nem kétségbe vonva némelyik híradás jelentőségét.

A baskírok, a kazáni tatárok, a közép-ázsiai karakalpakok, a kaukázusi balkárok, krími tatárok eredethagyományai a mai napig szívósan őrzik, hogy egyes nemzetségeik szoros kapcsolatban állnak a magyarsággal.

Ezen mondák sok hasonlatosságot mutatnak a legrégibb magyar mondakinccsel. Közös elemük, hogy mindannyian megemlítik, hogy valamikor régen a nyugatra költözött “madjarok” vagy “madijarok” népének baskír földön maradt törzseitől származnak. Több török népcsoport, mint például az özbegek, a kirgizek, a türkmenek, az anatóliai törökök stb. a magyarokat testvéreiknek tartják, illetőleg legközelebbi rokonaik közé számítják.

A kazak törzsek egy része nemcsak a magyarországi kunoknak, hanem a magyarságnak is közeli rokonai. A mai Kazak Köztársaság és Üzbekisztán történelmi elodeinek számító kazak és üzbég kánságokat 92 törzs alapította a XV-XVI. században. Ezek egyike a középkori krónikák feljegyzései szerint a magyar törzs volt.

A keleten maradt magyarok keresése már a X. században elkezdődött és két népcsoport hosszú időn keresztül tarthatott fenn kapcsolatot egymással. VII. Bíborbanszületett Konstantin említi, hogy Tormás, Árpád fejedelem dédunokája közli vele, hogy “küldöttjeik mind mostanáig meg-meglátogatják a keleti türköket”. A X. századi török volgai bolgárok kereskedőcsoportjai folyamatosan közöltek híreket Belső-Ázsiából. A XI. században a Kazár Birodalom területére költözött kunok jó kapcsolatokat tartottak fenn Belső-Ázsiával. Julianus barát 1235-36-os útja alkalmából a keleten maradt magyarok keresése közben sok információt szerzett Belső-Ázsiáról.

A vallon származású Rubruk 1243 húsvétján a mongol nagykán udvarába került, és visszaemlékezéseiben megemlíti, hogy az odasereglettek között magyarok is voltak. Magyarországi Illés (Elias Hungarus) 1340-ben érkezett vissza Avignonba a mongoloktól. Magyarországi Gergely (Gregorius de Hungaria) Khambalikban (a mai Pekingben) is járt, öt évet töltött a mongolok között és 1346-ban érkezett vissza Európába. Escandeli Máté (Mateus Escandel) Kína belsejéig jutott el ahol 1399-ben halt meg. A kínai magyar misszió az 1600-as években tevékenykedett Pekingben; kiemelkedő alakja Schall atya volt, akinek 1665-ben jelent meg a Historia narratio című műve. 1623-ban II. Apafi Mihály udvari káplánja Johann Grueber volt, aki miután Kínában járt a nagyszombati egyetemen Belső-Ázsiáról adott elő.

Zalánkeményi Kakas István és Tectander György belső orosz területekről adtak hírt (1516-26 között), Hatvani Turkoli Sámuel Nagy Péter cár szolgálatába állt és a Krim-i falvakról adott tudósítást, “melyekben magyarul beszélnek”. Orlay János (1770-1829), majd követője Nagylaki Jakcsics Gergely 1804 tavaszán a kaukázusi magyarokhoz jutott el. Egy Szabó nevezetű nazarénus hittérítő 1805-1822 közötti bagdadi útja során “több milliónyi ázsiai magyarról” szerzett tudomást. Ógyallai Besse János (1765-1841) a Kaukázusban maradt szavárd magyarok között járt, de mivel kutatásainak eredményeit az osztrák kancellária nem fogadta el, útleírását Franciaországban adta ki.

Márlaki Jerney János Zichy Jenő (1837-1898) expedíciói 1895 és 1898 között irányultak Perzsia, Oroszország és Kína felé. Zichy Jenő Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvésszel, Szádeczky-Kardoss Lajos történésszel, Wosinszky Mór régésszel, Pósta Bélával, Jankó Jánossal, Pápay József nyelvésszel munkálkodott együtt. Az expedíció Mongóliában “a székely rovásírásra emlékeztető sírfeliratokat” talált. Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin, Széchenyi Béla, Stein Aurél élete nagy célját látta a testvérek keresésében.