Egy ifjú íjász tehetség bejutott a Hajdú-Bihari Napló által indított Év Sportolója választás döntőjébe.

A hagyományos sportágat követők nagy szakmai elismerése lehetne, ha a fiú lenne az Év Sportolója. (Nem érdemtelenül: eredményei alább)

Kérjük, szavazataitokkal támogassátok őt az alábbi linken!

Itt van a kitöltési útmutató és a szavazási cím:http://www.haon.hu/tovabbra-is-keressuk-2011-legjobb-sportoloit/1890465

Köszönjük!

MÓNUS  LÁSZLÓ  JÓZSEF

utánpótlás férfi (17 éves)

íjászat sportágban (Magyar Íjászszövetség tagja)

hajdúnánási lakos és a hajdúnánási Kőrösi Csoma Sándor Gimnázium, Szakközép-, Szakképző és Általános Iskola, Kollégium tanulója

2011. évben az alábbi eredményeket érte el:

Hazai versenyeredményei:

Nemzetközi versenyeredményei:

A világon ő az első magyar világrekorder a több mint 50 éve zajló távlövő íjász világversenyeken!

14 napos utazás a „Mennyei-hegyekben” – a Selyemút magashegységi világában

a helyszíneken járt magyar tudósok, utazók és őshaza kutatók

munkásságának bemutatásával

Időpont: 2012. július 20 – augusztus 2.

Utazás: Menetrend szerinti Turkish Airlines (vagy Aeroflot) repülőjáratokon, a helyszínen kisbusszal, terepjárókkal

Szállás: Jurtákban, kirgiz vendéglátóknál, illetve színvonalas szállodában

Ellátás: Teljes ellátás

Létszám: 10 fő + 1 fő magyar kísérő + 1 fő kirgiz idegenvezető

Kirgizisztán területe több mint kétszerese Ausztriáénak. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 2.750 m, de 80.000 km2 terület található 3.000 m felett (!) A havasi legelők nomádjainak nyári élete alig változott valamit Dzsingiz Kán kora óta. A Selyemút csodálatos magashegységi szakaszain ősi életformák és építészeti emlékek várják az erre tévedő látogatókat. Utazásunk végighalad az Isszik kul (Földünk második legnagyobb magashegységi tava) mindkét partján, megközelíti a csodálatos Központi-Tien-san vidékét, majd eljutunk Ujgúria (Kína) határához is, a Torugart-hágóra vezető úttalan utakon.

1. nap / július 20:

Találkozás a Ferihegy 2/B. terminálon 12:00-kor. Elrepülés Isztambulba 13:45-kor. Átszállással továbbutazás Biskekbe 19:50-kor. Várakozás közben a török népek családjának áttekintése, a jelenleg állam-alkotó és kisebbségben élő türk népek rövid bemutatása, szemelvényeksegítségével. Ebéd és vacsora a repülőgépeken.

Éj a repülőn

2. nap / július 21: Biskek „A Hegyek alatti hely” vagy „Kumiszkeverő”

Megérkezés Biskek nemzetközi repülőterére hajnali 4:00-kor. A város neve a szogdiai „peshagagh – A hegyek alatti hely” vagy a türk „kumiszkeverő” kifejezésből ered… Mindkettő jogosságáról azonnal meggyőződhetünk, amint a főváros főteréről is elénk tárulnak a Kirgiz-Alatau 4.500m magas vonulatai – vagy kóstolót tartunk a megannyi kumisz árus egyikénél.  Biskek lakosságszáma ma megközelíti az 1.000.000 főt. Az első üzbég vályog-erődöt 1825-ben építtette Kokand kánja, a Tien-san felé tartó karavánok védelmére. A cári csapatok 1862-ben foglalták el a vidéket, majd a Csuj-folyó termékeny völgyének megművelésére orosz parasztokat telepítettek le. Rövid pihenő a hotelben, majd városnézés: Alatau tér, Manas emlékmű – a nemzeti újjászületés szimbóluma. Látogatás a Nemzeti Múzeumban (a néprajzi és őstörténeti kiállítás megtekintése), majd a Fehér Ház (Kormányzati és parlamenti épület) környékén. Séta és vásárlási lehetőség a Selyemút kora óta fennmaradt Osh Bazárban.

Közös vacsora és vodka-kóstoló.

Éj Biskekben

3. nap / július 22: Gleccserek és hómezők földjén

Egész napos látogatás az Ala Archa Nemzeti Parkban. A Kirgiz-hegység örök jéggel fedett vonulatai között létrehozott nemzeti parkban 1 nap alatt is elérhető gleccserek „csikorognak alá” a szikrázó jégmezőkről. Időjárástól és látási viszonyoktól függően 7 órás könnyű túra,

2 X 1 óra pihenővel az elérhető gleccsernyelvekhez, menet közben az alapvető glaciológiai ismeretek áttekintése, illetve az Altáj – Tiensan rendszer vonulatainak topográfiai bemutaása. Koraesti visszaérkezés a hotelbe.

Éj Biskekben

4. nap / július 23: Kazakisztán déli határvidékén; A szkíta Arany Ember

Reggeli indulás a Kjünggöj („Napos”) –Alatau és a Zailijszki-hegység  „közé préselt” Csong Kemin Nemzeti Parkba.  A park nevét adó, Ny-K irányú  Csong  Kemin völgy sűrű fenyvesei felett mindkét oldalon 4.000 m feletti vonulatok emelkednek. Az északi oldal főgerince a kazak határ.  Útközben ismertető a hatalmas kiterjedésű északi szomszéd, Kazakisztán természetföldrajzi-, és gazdasági viszonyairól. Fotószünetek és rövid séták a 2.400 m magasságban kígyózó völgy legszebb pontjain. Látási viszonyoktól függően a  Chok-Tal (4.770m) csoport hómezőinek fényképezése. Séták Shabdan és Tegirmenti  látogatható szkíta kurgánjainál, majd a VII. századi türk település nyomainál. Vázlatos ismertető a Kr. e. VIII.  – Kr. u. I. sz. szaka (szkíta) korról.  Kazakisztán szimbóluma, az Eszikben talált, világhírű „Arany Ember” leleteinek bemutatása. Időnktől és erőnktől függően túra a szállásunk körüli hegytetők valamelyikére. Panoráma fotók készítése, majd közös vacsora, szkíta legendák meghallgatásával.

Éj a Csong Kemin völgyben

5. nap / július 24:  A végtelen Isszik-kul; A Manasz világa

Reggeli indulás a „Mennyei hegyek szeme” az óriás Isszik-kul tó északi partjára. (A Mennyei hegyek a Tien-san hun és kínai megnevezése).  Útközben fényképszünet a titokzatos, XI. századi Burana toronynál. Ismerkedés a toronynak valaha helyet adó, mára rombadőlt nagyváros, Balasagun múltjával. A torony körüli türk balbalok (kőszobrok) és középkori muszlim sírok fényképezése. Megérkezés az Isszik-kul észak-nyugati partjára Balykcsi városánál. Fotószünet Pjotr Szemjonov Tiensanszki (1827 – 1914) a Tien-san első európai feltárója emlékművénél.  A Kjünggöj -Alatau és a Terszkej („Árnyas”) – Alatau hófödte vonulatai közé ékelődött enyhén sós víztömeg a Titicaca után, a világ második legnagyobb magashegyi tava. Hossza 180 km, szélessége 60 km. Átlagos mélysége 270m, eddig feltérképezett legmélyebb pontja 668m (!). A lefolyástalan tó vizének só-koncentrációja a tengeri értékek 20%-a, partján több forró-vizes forrás fakad, így 1.606 m tengerszint feletti magassága ellenére sem fagy be. Az Isszik-kul több endemikus halfaj otthona, a tó teljes felülete, illetve partvidéke UNESCO bioszféra rezervátum. A történelmi idők folyamán a víz szintje több métert emelkedett. A mai partoktól nem messze számos szkíta települést „nyeltek el” a habok. Útközben ismerkedés a „Manas” – „a sztyeppék Iliásza” mondavilágával, Megérkezés Csolpon-Ata városába. Ismerkedés Csolpon, a névadó – kék szemű kirgiz szépség – meséjével, majd látogatás a városi múzeumban. A város feletti szkíta sziklarajzok fényképezése a 40 hektáros, kultikus kőmezőn, majd koraesti pihenés a tóparton, fürdőzési lehetőséggel.

Éj az Isszik-kul északi partján

6. nap / július 25: Timúr Lenk vízalatti erődje; Karakol, határőrváros Kína határon

Reggeli után fakultatív hajókirándulás és búvárkodás a világhódító Timúr Emír elsüllyedt erődjénél. (!) Ismerkedés Timúr Kína ellen tervezett hadjáratának történetével.

Továbbutazás az óriástó keleti csücskébe. Látogatás Ak-Bulung szkíta kurgánjainál, majd Tüp-ben ismerkedés a legendás Vörös Völgy fővárosa, a vízalatti Csingu történetével.  A The Great Game – az orosz-brit gyarmati versengés korának áttekintése, a környék legfontosabb cári határőrvárosa, Karakol (Przewalsk) bejárása segítségével. Karakolt a cár rendeletére 1869-ben kezdték építeni az ide vezényelt orosz katonatisztek, szibériai kozákok és az ide menekült dungan-ok (mohamedán kínai).  A fiatal városba számos tatár és ujgúr bevándorló is érkezett, így gyorsan igazi belső-ázsiai multikulturális teleppé vált.  1900-ban már 2 fűrészmalma, 3 sörfőzdéje és 7 szappangyára működött, faházai száma pedig meghaladta az 1.000-et. Látogatás a legszebb cári műemlékeknél: Szentháromság Ortodox Templom, Kínai Mecset. Időtől függően látogatás a városi múzeumban, majd Nikolaj Michajlowicz Przewalski (1839 – 1888), a legendás hírű cári katonatiszt-felfedező emlékművénél. Ismerkedés Przewalski fantasztikus expedícióival, közös fotózással a nagy utazó sírjánál.

Éj Karakolban

7. nap / július 26: Dr. Almásy György (1867-1933) és Dr. Prinz Gyula (1882-1973) Turkesztán és a Tiensan feltárói

Egész napos séták a festői Karakol-völgyben. Gyönyörködés a nemzeti park végtelen fenyveseiben és a felettük csillogó hómezők látványában. Ismerkedés Almásy György 1900.  és 1906. évi turkesztáni expedícióival, az itt készített, eredeti rajzok és fotók bemutatásával a „Vándor-utam Ázsia szívébe” című könyvéből. A Tien-san vonulatainak általános természetföldrajzi bemutatása Prinz Gyula munkái segítségével. (A DNy – ÉK irányban 2.500 km hosszan tornyosuló vonulatok a Himalája hegységképződési övezetének részét képezik, déli folytatásuk a Pamír, a délkeleti lábaknál pedig már a Takla-Makán sivatag húzódik. A „Mennyei-Hegyek” áthatolhatatlan természetes határt alkotnak Közép- és Belső-Ázsia között.) Prinz Gyula a környékről készített térképeinek megtekintése „Utazásaim Belső-Ázsiában” c. művéből.

Éj Karakolban

8.nap / július 27: Az Aranysas vadászok tudománya

Utazás az Isszik-kul déli partján nyugatra, Barskoon városkájába.  Rövid látogatás az Ak Orgo jurtakészítő műhelyben, majd továbbutazás Tamga irányába. Útközben ismerkedés a  Shaitan Mazar-nál (a Sátán Sírja) 1991. augusztusában történt UFO katasztrófa körülményeivel. Kirgizisztán jelenleg ismert ásványkincs készleteinek és aranykitermelésének bemutatása. Fotószünetek ésrövid séták a Tamga és Kaji Saj közötti festői pontokon.  Az útviszonyoktól függően a Skazka-völgy vörös homokkő szikláinak fényképezése. Ismerkedés a berkütcsik – az aranysas vadászok ősi tudománával. Látogatás Bökönbajev híres berkütcsijénél, sas bemutatóval. Késő délutáni utazás a Selyemút magashegységi szakaszán, Kocskor városába. Látogatás egy shyrdak (nemez szőnyeg) műhelyben, majd vásárlási lehetőség (antik tárgyak, prémek, kendők, szőnyegek, kucsmák). Bemutatkozás és beköltözés kirgiz vendéglátóinkhoz.

Éj Kocskorban, kirgiz vendégházban

9. nap / július 28: A Selyemút magashegységi szakaszán;  Timúr Lenk emlékezete

Utazás a Moldo-tau keleti hágóin át Narin irányába. A nap folyamán átkelés 4 magashegységi hágón, rövid sétákkal és fotószünetekkel a legszebb pontokon. Átutazás Narin városán, majd haladás a jég-és hómezőkkel fedett At-Bashy vonulat északi előterében a történelmi Selyemút egyik legfestőibb szakaszán. Ismerkedés a Selyemút történetével, magashegységi nyomvonalával, a legfontosabb szállított termékekkel és keleti luxus-cikkekkel. Történetek Timur Lenk, a nagy hódító életéből, ismerkedés hadseregével, stratégiai lépéseivel. Timur legendás győzelmeinek (Delhi 1398, Damaszkusz 1399, Bagdad 1401, Ankara 1402) vázlatos ismertetése. Késő délutáni megérkezés a XII. századi Tash Rabat karavánszerájhoz. Jurtáink elfoglalása, majd látogatás az ősi magashegységi kőpalotában. Időjárástól és erőnktől függően séta a karavánszeráj feletti csúcsok valamelyikére.

Éj jurtában, a Tash Rabat karavánszerájnál

10. nap / július 29: Nyugat Turkesztán határán: a Csatir Köl és a Torugart-hágó

Egész napos látogatás a 3.500 m feletti magasságban lévő Csatir Köl tónál. A gleccsertejjel táplált zöldes vizű tóban az évi 9 hónapos jégtakaró következtében nem élnek halak. Mocsaras, permafrosztos partjain a vándormadarak és a nomádok nyájai osztoznak. A tópart időjárása rendkívül változékony, nyáron 1 napon belül megtapastalható mind a 4 évszak. Szeptember végétől – május elejéig teljesen lakatlan, fagyba és jégbe zárt világ. A talajviszonyoktól függően séta és fotózás a drámai szépségű tóparton, majd továbbutazás a 3.752 m Torugart-hágó irányába. A kirgiz-kínai határzónában történő tartózkodás engedélyköteles. Utunkat addig folytathatjuk – ameddig a névre szóló speciális engedélyünk szól. Kína (Újgúria) hegyeinek fényképezése, majd koraesti visszautazás tash rabati jurtatáborunkba. Útközben rövid ismertető Kasgárról és Ujgúria kirgizek által lakott magashegyi területeiről.

 Éj jurtában, a Tash Rabat karavánszerájnál

11. nap / július 30: Hunok nyomán

Reggeli után visszautazás északra, Kara-Bulungon át. Ismerkedés Vámbéry Ármin (1832-1913), Berzenczey László (1820-1884), Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) és Ujfalvy Károly (1842-1904) kalandos életével, a térségben tett utazásaik történeteivel és munkásságával. Szemelvények bemutatása Dr. Erdélyi István és Dr. Obrusánszky Borbála a hunokra és a türk kultúrákra vonatkozó munkáiból. Utazás a 3.700 m magas Moldo-Ashu hágó vidékén át az érintetlen, 3.016 m magasan lévő Szong-köl tóhoz. Útközben a szerencsétől függően a legelésző jakcsordák fényképzése (a biztos távolságot megtartva…). A Szong-köl mérete 29 X 18 km. Az átlagosan 10 m mély tó körül nagyszerű nyári legelők zöldellnek, több tucat nomád közösséggel és jurta táboraikkal. Jurtáink elfoglalása, kipakolás, s közben modern életünk magunk mögött hagyása legalább erre a kis időre…

Éj jurtában a Szong-köl partján

12. nap / július 31: Egy nap 1500 évvel ezelőtt…

Reggeli után séták, fényképezés és pihenő a csodálatos havasi legelőkön.

Napi program lehetőségek:

1./ Részvétel a ménesek és a nyájak körüli napi munkában

2./ Utazás a tó körül, sétákkal és fényképszünetekkel

3./ 3 órás lovaglás a tó körül, gyakorlati ismerkedés a hagyományos lószerszámokkal

Ismerkedés a lovak kiemelt szerepével a hagyományos kirgiz kultúrában, illetve a világ egyik utolsó félnomád népességének mai életkörülményeivel. A kumisz receptjének megtanulása, majd kumisz és joghurt-kóstoló. Betekintés a nagyállattartó életformába, párhuzamok keresése a honfoglaló magyarság lovas-kultúrájával, Dr. Kun Péter „A szelek szárnyán” című munkája alapján. Este hagyományos kirgiz vacsora, majd éjszakába nyúló tábortűz.

Éj jurtában a Szong-köl partján

13. nap / augusztus 1: A régmúlt lovas nomád birodalmai

Reggeli után visszaindulás Biskekbe. Folyamatos utazás 2 óránkénti rövid pihenőkkel. Menet közben ismerkedés a régmúlt idők nagyállattartó, lovas népeinek (hunok, magyarok, kunok, mongolok) életmódbeli hasonlóságaival. Históriák és mondák a múlt lovas-íjász népeinek uralkodóiról (Attila; Avar kagánok; Álmos és leszármazottai; Kötöny; Batu kán; Özbek kán; Timur Lenk). Ismerkedés a XIII. századi Mongol-birodalom kiterjedésével, berendezkedésével, Dr. Obrusánszky Borbála „A mongol népek története” című munkája alapján, majd emlékezés a magyarországi mongol invázióra (1241), a korabeli krónikákban leírtak, illetve B. Szabó József „A tatárjárás” című könyve alapján.

Koraesti megérkezés a kirgiz fővárosba. Búcsúvacsora.

Éj Biskekben

14. nap / augusztus 2:

Kora reggeli utazás a repülőtérre. Elrepülés Isztambulba 5:40-kor. Átszállással megérkezés a Ferihegy 2/B. terminálra déli 12:45-kor.

Fakultatív búvárkodás: 35,-EUR/fő

Alkalmankénti fakultatív lovagolás: 10,-EUR/fő

1 ágyas felár: 160,-EUR

FIGYELEM!

A kiadott ár 320,-Ft/ EUR árfolyamig tartható. Ennél rosszabb Ft árfolyam esetén a hátralék befizetésekor % arányos kompenzációt alkalmazunk.

Bursa – Edirne – Isztambul

Időpont: 2012. április 14-20.

Létszám: 20 fő + 1 fő magyar kísérő+ 1 fő török kísérő

Utazás: Menetrendszerinti Turkish Airlines repülőjáratokkal.

Helyszíni utazások: 30 fős autóbusz

Szállás: 4**** csillagos hotelek

Ellátás: Félpanzió – bőséges reggeli és vacsora ellátással

„Devlet-i Ebed – müddet – Az Örökké való állam”- az Oszmán-Birodalom jelmondata.

A néhai keleti világbirodalom három fővárosán keresztül kalauzol tematikus utazásunk, több mint fél évezrednyi katonai siker és hódítás krónikáin át. A páratlan méretű és szépségű mecsetek, paloták, fürdők valamint parkok felfedezése közben is marad idő a kavargó bazárok zsongásának megtapasztalására, vagy egy ráérős esti vízipipás beszélgetésre. A XIV. század elejétől folyamatosan növekedő (csupán egy megszakítás történt a Világhódító Timúr idején…) birodalom magterületének legszebb természeti tájait is bejárjuk, a Márvány-tenger türkiz kék hullámaitól az Uludag 2.500 m magas hófödte gerincéig. Bursa, Edirne és Isztambul falai a mai napig őrzik a világhódító szultánok és kalifák legendáit, korlátlan romboló-építő akaratuk keze nyomát. Az ősi ottomán fővárosok ma is kaput nyitnak a mesés Keletre.

Program:

1. nap / április 14: Fatih Mehmet, Konstantinápoly ura  

Találkozás a Liszt Ferenc reptéren déli 12:00-kor. Elrepülés Isztambulba 13:45-kor, érkezéssel 15:00 körül. Látogatás a Fatih Mehmet (Hódító Mehmet) mecsetben. Ismerkedés a Bizánci-Birodalom hanyatlásának fontosabb eseményeivel: A Szeldzsuk hódítás következményei illetve a Latin-császárság kora. Szemelvények és történetek Hódító Mehmet szultán (1451-1481) életéből, illetve Konstantinápoly ostromáról. Látogatás a Hódító Mehmed mecsetben, a szultán sírjának megtekintése.

Bejelentkezés a hotelbe, majd pihenés, vagy séta lehetőség az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Fedett Bazárban. Az 1461-ben Hódító Mehmed parancsára épített, majd Nagy Szolimán által felújított bazárbirodalom egyedülálló csoda: 18 db kapujának valamelyikén belépve 65 db utcát találunk, ahol több mint 4.000 üzlet kínálja portékáit. Az 1800-as évek közepén az üzletek mellett 1 mecset, 12 kincs páncélkamra, 10 imaház, 2 szökőkút, 16 ivóvízcsap, 24 középület és iskola is működött a területén. Vásárlási lehetőség majd a zárás után ráérős vízipipa kóstoló, Naszreddin Hodzsa viccekkel és történetekkel. Közös vacsora.

Éj Isztambulban

2. nap / április 15: A Márvány-tengeren át Bursába

Reggeli utazás a Márvány-tengeren át Bursába kompon. Ismerkedés a 11.350 km2 kiterjedésű török tenger természetföldrajzi határaival, a Boszporusz szoros (a Fekete-tenger kapuja) és a Dardanellák (az Égei-tenger kapuja) közlekedés-földrajzi szerepével. Kikötés az anatóliai parton, majd séta a tengerparton. Rövid utazás Bursába a milliónyi gyümölcsfa földjén át. „Cennet Bursa” a „Mennyei Bursa” meghódítását I. Oszmán (1299-1326) a dinasztiaalapító tűzte ki célul, s máig tisztázatlan, hogy megérhette- e személyesen a foglalás hírét. Oszmán fia I. Orhan (1324 – 1362) itt rendezte be az Oszmán-szultánság első fővárosát, rendkívül gazdag műemlékállományt hagyva az utókorra, több mint 200 db (!) védett épülettel. Látogatás a várban, Oszmán és Orhan sírjainál, közben rövid ismerkedés a város „törökök előtti” korával, illetve a selyemhernyó tenyésztés és a selyem készítés technikáival. Látogatás a Koza és Emir Han Karavánszeráj selyembazároknál, majd egy selyemhernyó tenyésztőnél. Kitekintés a Selyemút útvonalaira és történetére. Séta az Ulu Cami (Hatalmas Dzsámi) területén, ismerkedés az építtető Bayezit Yildirim (A Mennydörgés) szultán (1389-1402) korával és háborúival. Az 1396. évi Nikápolyi ütközet, Luxemburgi Zsigmond magyar király vereségének szomorú históriájának elbeszélése, majd séta a Yildirim szultán komplexumban. Fényképezés Bayezit a Mennydörgés sírjánál, majd ismertető Timúr Lenk birodalmáról, s arról hogyan mentette meg Timúr Magyarországot és a keresztény nyugatot Bayezit seregeitől. Séta a buharai származású Emirsultan negyedében (a névadó Beyazit veje és tanácsadója volt), majd idő függvényében a Muradiye komplexumban. Ismerkedés I. Murád szultán (1362-1389) életével, a Balkán-félsziget meghódításának eseményeivel, látogatással a hadvezér szultán sírjánál. Séta az „oszmán történelem panteonjában” a II. Murád által épített mecsetnél, medreszéknél és türbéknél. Musztafa herceg (Nagy Szolimán legtehetségesebb fia) és Dzsem herceg (Hunyadi Mátyás király rokona!) szomorú meséinek felelevenítése.

Este fakultatív fürdőzés az Eski Kaplica oszmán fürdőben.

Közös vacsora.

Éj Bursában

3. nap / április 16: Az Uludag hegy tetején; Az oszmán fürdők világa

Reggeli után látogatás a 2.543 m magas Uludag hegyen felvonóval. 2 órás séta a főgerincen. A fenyvesek fényképezése, közben kitekintés a mai Törökország domborzati viszonyaira. A hatalmas hegy ókori neve Olimposz volt, állítólag Hannibál javasolta I. Prusias (Kr. e. 232 – 192) bithüniai királynak, hogy hozzon létre egy települést a hegy lábánál fakadó melegforrásoknál. Lejutás a havas gerincekről a városba, majd néhány híres középkori fürdő megtekintése kívülről: Kükürtlü Hamam; Yeni Kaplica; Kaynarca Hamam. Látogatás a csodálatos Yesil Cami mecsetnél. A nagyszerű márvány kútjáról és 6 X 11 m méretű tebrizi imafülkéjéről, valamint különleges ultramarin – türkiz – zöld kerámiáiról híres épületegyüttest I. Mehmed Celebi szultán (1415 – 1419), a nagy interregnumot követő „második birodalom alapító” építtette. Látogatás a híres szultáni türbénél. Ismerkedés a karaköz bábok történetével. Koraesti visszautazás Isztambulba, útközben beszélgetés az oszmán flotta tevékenységéről az Atlanti-óceántól a Perzsa-öblön át az Indiai-óceánig. Közös vacsora.

Éj Isztambulban

4. nap / április 17: Edirne, Koca Mimar Sinan élő emlékűve

Kora reggeli indulás Edirnébe, az Oszmán-Birodalom második fővárosába. 2,5 órás utazás autópályán, majd megérkezés a mára 148.000 lakosra apadt, középkori fővárosba. Útközben szemelvények a várost 1362-ben elfoglaló I. Murád szultán életéből, illetve a világhírű ottomán építész, Koca Mimar Sinan munkásságának, legfontosabb alkotásainak bemutatása. A település már I. Dareiosz perzsa nagykirály idején is létezett Kr.e. 515-ben, de várossá Hadrianus császár bővítette. Hadrianusról kapta nevét – Hadrianapolis, ami a bizánci időkben Drinápollyá vált. Edirne 1362-től Konstantinápoly elfoglalásáig (1453) 91 éven át volt a birodalom központja, de a későbbiekben is szultánok kedvelt nyári rezidenciája maradt. Lakossága 1700-ban még több mint 350.000 volt (!), ezzel London és Párizs után Európa harmadik metropolisza volt. (A 2 kontinensen fekvő Isztambul minden európai városnál nagyobb és gazdagabb hatalmi központtá vált – egyedülálló méretekkel.)

A valaha 287 db mecsettel bíró Edirnében mára 27 db védett műemlék mecset található, a város a középkori építészet kincsestára. Az 1420-ban újjáépített Gazi Mihal köprüsü híd fényképezése. Rövid séta Hadrianus falának romjainál, majd az Ali Pasa bazárban. Nagy Szulejmán szultán vezíre építtette a 300 m hosszúságú fedett bazárt, aminek tervezője a fiatal Sinan volt. Fényképezés az Ücs Serefeli dzsáminál (1438-tól épült), majd séta a Sinan által épített Sokollu Mehmed pasa fürdőhöz. Rövid pihenő a Sinan tervei alapján készült Rüsztem pasa karavánszerájnál (ma hotelként működik). Séta az Eski Cami (Régi dzsámi) környékén, majd az 1414-ben épült Bedesten bazárban. Látogatás Sinan főművében, az oszmán építészet csodájában – a Selimiye Mecsetben. A csodálatos óriás építmény történetének megismerése. Látogatás a Sarayici-szigeten, a Régi Szultáni Palota helyén, majd ismerkedés a kirkpinar – a hagyományos török olajbirkózás szabályaival, históriájával. A szigetre vezető Nagy Szolimán és Hódító Mehmed hidak fényképezése. Késő délutáni visszaindulás Isztambulba. Közös vacsora.

Éj Isztambulban

5. nap / április 18: Isztambul a kalifák világvárosa

Isztambul, a 2 kontinensen fekvő óriás a világ egyik legszebb metropolisza. A műemlékekben és építészeti csodákban egyedien gazdag város legismertebb része az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Aranyszarv-öböl és környéke. A Nagy Konstantin római császár által alapított város a Római-, majd Bizánci Birodalom székhelye volt 1453-ig. Nagy Szolimán (1520 – 1566) idején „Sztambul” a világ leggazdagabb városa volt, a „Magas Porta” parancsa Afganisztántól-Bécsig, Egertől-Szudánig érvényesült.

Reggeli látogatás az egyetemi negyedben, majd a hatalmas Nagy Szolimán Mecseténél és a Magyarországot legyőző szultán sírjánál. Fotózás Mimar Sinan türbéjénél. Látogatás a csodálatos izniki kerámiákkal díszített Rüsztem Pasa mecsetnél majd 1 órás szabadidő az Egyiptomi Bazárban (Fűszer Bazár). Kora délutáni látogatás a Topkapi Szerájban, a szultánok palotájában, belépéssel a legendás Hárembe. A Boszporusz fényképezése a szultáni kertekből, majd csoportos fotó a Fényes Porta és a Diván előtt. Szabadprogram a Fedett Bazárban, vásárlási lehetőséggel. Közös vacsora.

Éj Isztambulban

6. nap / április 19: Nagy Szolimán Magyarországa; Az Oszmán-Birodalom a XIX-XX. században

Reggeli látogatás a Hippodrom környezetének két építészeti csodájában, a hatminaretes Kék-mecsetben és az 537 óta álló Ayasofia katedrálisban. A két hatalmas épület részletes bejárása. Továbbutazás az 1854-ben átadott Dolmabache Palotába. A Boszporusz partján álló 285 m hosszú oszmán-rokokó márvány palotát I. Abdulmedzsid szultán (1839-1861) építtette. A számos vonásában európai stílusú, modern palotában 25 szalon, illetve 354 szoba található, minden képzeletet felülmúló díszítettséggel. A palota látogatható termeinek, illetve parkjának bejárása. Továbbutazás a Hódító Mehmed által épített Rumeli Hisari erődhöz. A Boszporusz híd és Fatih Mehmet híd fényképezése, majd látogatás a Rumeli feneri világítótoronynál a Boszporusz Fekete-tengeri kijáratánál. 2 órás szabadidő Kilyos strandján, a Fekete-tenger mentén. Útközben ismerkedés az Oszmán-Birodalom XIX-XX. századi eseményeivel és az „Örökké való állam” összeomlásával. Musztafa Kemál, a törökök atyja életének bemutatása – megismerkedés a modern Török Köztársaság szabadságharcával, a mai köztársasági államforma kiépítésével. Esti visszaérkezés Isztambulba. Közös búcsúvacsora.

Éj Isztambulban

7. nap / április 20: Magyar utazók a török birodalomban

Utazás a reptérre, menet közben kitekintés a törökségi népekre és a mai török nyelvű országokra, területekre. Néhány a török népeket kutató és az Oszmán-Birodalomban utazó magyar felfedező életének bemutatása. Elrepülés Budapestre 11:45–kor. Megérkezés a Ferihegy 2/B-re 12:45-kor.

Repjegy- és Utazási storno biztosítás megkötése ajánlott.

Éjszakák: 4**** szállodákban

FIGYELEM!

1./ A programok sorrendje a nyitvatartási óráktól függően változhat.

2./ A belépő árak csak megközelítő árak. A belépőket a helyszínen vesszük meg, az aktuális összegekért.

3./ A kiadott ár 320,-Ft/ EUR árfolyamig tartható. Ennél rosszabb Ft árfolyam esetén a hátralék befizetésekor % arányos kompenzációt alkalmazunk.

„Holdbéli tája” – a Gobusztán

Az itteni fotók láttán még azt is nehéz eldönteni a szemlélőnek, hogy egyáltalán a Földön készültek-e, vagy valamilyen űrszonda továbbította őket, egy idegen planétáról. Gobusztán szinte növénytelen vonulatai, az éles sziklák ásványi anyagoktól rikító színei és a meghökkentő méretű, pöfögő sárvulkánok minduntalan azt juttatják a tájat járó ember eszébe – ilyen lehet egy Holdséta. Az itt-ott felszínre törő gázok és petróleumtócsák csak fokozzák ezt az érzést. Azután elénk tárulnak a rítus táncot járó emberek sokezer éves, szuggesztív ábrázolásai…és ráébredünk, hogy bolygónk egyik legkülönlegesebb szegletébe tévedtünk – sokak szerint ez Élet bölcsőjébe.

Kép 1: Táncoló emberősök       

Gobusztán

A Kaukázus és a Kaszpi-tenger találkozásánál fekvő megyényi terület egészen különleges mikroklímával rendelkezik. Minden irányból zöld öleli körbe (Mitöbb 150 km távolságra déli irányban szubtrópusi páraerdők gőzölögnek), mégis ez a nagyjából 60 X 100 km méretű sáv egy igazi csapadék nélküli, sivatagi vidék. A változatos felszínformák és a kőzetalkotó ásványok sokszínűsége miatt mégsem egyhangú, inkább kíváncsiságot ébresztő, bizarr táj. A folyamatosan kiszáradó Paratethys-tenger néhai partjai mára kiemelkedett platókká váltak, az állandó techtonikai aktivitás következtében repedések és törésvonalak barázdálják, a homok csiszolta dombokat, hegyeket.  Ellátni innen a gazdagságot hozó Abseron-félszigeti (bakui) olajmezőkig, s ha előre olvastunk a térség geológiájáról – tudjuk, hogy a talpunk alatt néhol itt is petróleum kavarog. A tűző napon a nappali hőmérséklet májustól – szeptemberig gyorsan +35°C-ra emelkedhet, de a helyi különlegesség a rendkívüli erejű szél. Mindennapos a szélvihar erejű, folyamatos légmozgás, szó szerint „rá lehet támaszkodni” a lökésekre.

Földünk legnagyobb sárvulkánjai

A techtonikailag aktív zóna legkülönlegesebb jelenségei a sárvulkánok. Itt van belőlük a legtöbb, s a legnagyobbak is egész Földünkön. (A számon tartott 1.000 sárvulkánból több mint 400 található Azerbajdzsánban) A sokszor több száz méter magas halmok tetején, oldalában tucat számra sorakoznak a 3-4 m magas vulkáni kúpok. A kürtőkből váltakozó ritmusban tör a felszínre a sár. Lávafolyamok helyett itt sárfolyásokat találhatunk, a kürtők mélyéről sziszegés vagy éppen böffenő hangok hallhatók. A sokszor 2-3.000 mélységben lévő üregekben keveredik össze a forró víz, a különböző gázok (főleg metán) és a sár. A kitörések általában veszélytelenek (a sorok íróját is többször „leköpte” a Dashgil egyik vulkánja), a felszínre törő gázok nem mérgezőek, a sárfolyam hőmérséklete +30°C körüli. Eruptív sárvulkánok esetén is csak kisebb mennyiségű agyag repül a levegőbe. A sárvulkánok mára Azerbajdzsán legfontosabb természeti látnivalói közé tartoznak – hiszen pl. Európában teljesen ismeretlenek. (A Székelyfölddel határos romániai Buzau, vagy Szicília sárvulkánjai sokkal kisebbek és messze kevésbé látványosak).

2001-ben egy egészen elképesztő sárvulkán kitörést figyeltek meg Gobusztán holdbéli táján: Az egyik óriási kráterből – igen erőteljes morajok közepette -  15 m magas lángok csaptak a felhőtlen ég felé.

Az UNESCO világörökségi ősrajzok

Az üledékes kőzetekből felépült néhai partok mára meredek peremű platókká formálódtak. Az egyik ilyen perem oldalában található a Qobustan Nemzeti Parkhoz tartozó 40 hektáros sziklarajz múzeum. A Kaszpi-tengerre néző, UNESCO világörökségi védelem alatt álló szabadtéri múzeumban a sziklarajzok mennyisége, mérete és változatossága egészen egyedülálló. A magyar látogatót leginkább egy „szőlő és zöld nélküli Badacsonyra” emlékezteti a táj, a hegy alatt  bolygónk legnagyobb tavával. (A 371.000 km2 területű Kaszpi felszíne 625-ször nagyobb a Balatonénál, s átlagos mélysége annak 62-szerese./!/) Ma gépjármű- és vasúti forgalom halad ott, ahol 3.500 éve még óriási állatcsordák haladhattak évi migrációs vonalukon. A néhai migrációs vonal vadbősége, a nagyszerű beláthatóság és a víz közelsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a neolit kori közösségek annyi generáción át otthonuknak és kultikus központjuknak is tekintették ezeket a sziklákat. A különböző generációs sziklarajzok (számos közülük olyan jó állapotban maradt meg, mintha csak néhány napja készültek volna) életképeket és kultikus szertartásokat is ábrázolnak. Tengerjáró hajó, vonuló állatcsorda, vadászat és szertartásos táncok jelenetei fedezhetők fel a sziklákon – ezerszámra. A lekoptatott talapzatokon kőbe vájt edények, tárolók sorakoznak, s a neolit kori emberek eszközei heverhetnek még ma is szerte szét a plató peremvidékén, a szélrózsa minden irányában.

Ellentmondásosnak tűnhet, de egyre több kutatócsoport állítja, hogy Földi élet bölcsői az iszapvulkánok lehettek. Ezen is túlmenően – a „Holdbéli Gobusztánt” tartják az emberiség egyik bölcsőjének.

* * *

Szöveg és kép:            Gőgös Norbert

Gőgös Norbert / Mobil: +36 30 250 2765

Mongólia a természeti csodák birodalma

14 napos körutazás

a Mongóliában járt magyar tudósok, utazók és őshaza kutatók

munkásságának bemutatásával

Időpont: 2012. június 24 – július 7.

Utazás: Menetrendszerinti repülőjáratokon, a helyszíneken terepjárókkal

Szállás: Jurtában, illetve Ulánbátorban vendégházban

Ellátás: Reggeli – vacsora ellátás

Létszám: 12 fő+ 1 fő magyar kísérő + 1 fő mongol kísérő

FAKULTATÍV LOVAGOLÁSI LEHETŐSÉGEK DÉLUTÁNONKÉNT (2-3 ÓRA / ALKALOM).

1. nap / június 24:

Találkozás a Ferihegy 2/B terminálon reggel 9:30-kor. Elrepülés Moszkvába 11:30-kor. Átszállással továbbrepülés Mongóliába 20:35-kor. Ebéd és vacsora a repülőgépeken.

Éj a repülőn

2. nap / június 25: Ulánbátor; „A mongol népek története”

Megérkezés az ulánbátori repülőtérre reggel 6:15-kor. Bejelentkezés a szállásra, fürdés, majd rövid pihenő. 11:00 órától városnézés: Az 1778-ban alapított Ikh Khuree  „A Nagy tábor” népszerű neve egy évszázadon keresztül csak „A Nemezváros” volt. Az 1911-ben, a Kínától való elszakadás évében keresztelték át a fővárost Niislel Khuree-re, vagyis „Főtáborrá”. Mongólia a 20-as évek első felében került szovjet megszállás alá, ekkor kapta Ulánbátor, a ma is használt nevét (jelentése: Vörös Hős). Ismerkedés Mongólia múltjának legfontosabb szakaszaival. Vezetés fényképszünetekkel a Béke sugárúton (Enkh Taivny Örgön Chölöö) a főtérre (Szükbatár tér). A Parlament fényképezése, majd kb. 2 órás látogatás a Nemzeti Múzeumban, ezt követően a Természettudományi Múzeumban. Ismerkedés a hatalmas ország öko-zónáival, különös tekintettel a sztyeppe, a tajga és hegyvidéki zóna élővilágára. Látogatás Bogd Kán (1871-1924), (8. Dzsavdzandamba) Téli Palotájában. Ismerkedés Mongólia utolsó kánjának életével, gyűjteményeivel. A Bogd Kán állatgyűjteményének, illetve 150 hópárduc prémből készült, egyedülálló jurtájának megtekintése. Mongol barbecue vacsora.

Éj Ulánbátorban

3. nap / június 26: Dzsingiz kán táborában

Reggeli után utazás a Tsonjin Boldog-ban felépített Dzsingiz Kán központban. Dzsingiz ezen a helyen találta azt az arany kandzsikát (ostor), ami a legendák szerint a világuralomhoz segítette. A nagykán 50 m magas acélszobra, a világ legmagasabb lovas emlékműve. Látgatás a szobor-óriás alatti, sztyeppei kultúrák (hun, türk, mongol) kiállító teremben, majd fényképezkedés az arany-kandzsika előtt. Feljutás a szobor lovának fejébe – szembenézés a nagykánnal…majd a környék sztyeppés lankáinak „légi-fényképezése”. Továbblovagolás a XIII. Sz. Nemzeti Parkba. A Dzsingiz korát bemutató rekonstruált tábor tökéletesen mutatja be a világhódító mongolok életkörülményeit. A Dzsingiz korabeli tábor bejárása. Fakultatív lovagolási lehetőség.

Éj jurtában

4. nap / június 27: A mongol sztyeppék magyar kutatói; A vadlovak birodalmában

Reggeli után utazás a Hustai Nemzeti Park irányába. Útközben rövid betekintés Dr. Kaszab Zoltán (1915 – 1986), a világszerte ismert zoológus, a mongol állatvilág kutatójának munkásságába. (A Magyar Természettudományi Múzeum rovargyűjtő tudósa 6 alkalommal vezetett expedíciót Mongóliába, ezek során 2.800 új fajt határozott meg/!/). Történetek a magyar őshazát Mongóliában kereső Szentkatolnai Bálint Gábor (1844-1913) életéből. Ismerkedés Zichy Jenő (1837-1906) Ázsia-kutató harmadik, 1897-98 évi expedíciójának történetével, az expedíció mongóliai szakaszával. Ismerkedés Lóczy Lajos Mongóliával kapcsolatos kutatásaival és Ligeti Lajos életművével. Dr. Erdélyi István és Dr. Obrusánszky Borbála jelenlegi munkásságának bemutatása. Felkészülés a takikkal történő találkozásra. A világ utolsó vadlovainak bemutatása mellett beszélgetés az egyéb „Lovakrúl”: a mai mongol lovak, a honfoglaló magyarok lovai, az Akhal Teke fajta, musztángok – a spanyolok elvadult telivérei.

Tarvaga (mongol mormota) fényképezés, kutatással a nemzeti park nagyvadjai (taki, gazellák, szarvasok, farkasok és szirti sas) után. A vadlovak fotózása, majd megérkezés a jurtáinkhoz. Közös vacsora.

Éj jurtában, a Hustai Nemzeti Park mellett

5. nap / június 28: Az íjfeszítő népek államai; A türkök földjén

Reggeli után látogatás egy nomád családnál. Beszélgetés házigazdáinkkal. Utazás Khar Balgas (ótörökül Kara Balgasun) a VIII. századi ujgúr birodalmi főváros romjaihoz. Útközben vázlatos ismertetés a régmúlt idők nagyállattartó, lovas népeiről (szkíták, hunok, magyarok, kunok, tatárok) és életmódbeli hasonlóságaikról. Történetek és mondák a régmúlt lovas-íjász birodalmairól (Maotun és Attila hun birodalmai, Bilge kagán türk birodalma, Álmos és Árpád honfoglaló magyarjai). Megérkezés Bilge kagán, a keleti türk birodalom kagánja, illetve öccse Kül-tegin síremlékeihez. A hatalmas, rovásírásos sziklák megtekintése, majd látogatás az újonnan átadott, türk emlékeket bemutató múzeumban. A székely-magyar rovásírás összehasonlítása a helyszínen látottakkal, felolvasással, a rovással vésett türk eposzokból. Továbbutazás Karakorumba, a mongol világbirodalom néhai helyszínére. Látogatás a legendás pénisz (termékenység) szobornál, majd a főváros határait jelző órás kőteknősök egyikénél. Fényképezés a Nomád birodalmak emlékművénél (Hun Birdalom, Türk Birodalom, Mongol Világbirodalom). Este beszélgetés Dzsingisz Kán életéről „A mongolok titkos története” c. könyv alapján.

Éj jurtában, az Orhon folyó partján

6. nap / június 29: Erdene Zuu Khiid; A magyarországi mongol invázió emlékezete (1241)

Reggeli látogatás a nagypiac forgatagában, majd továbbutazás Mongólia első buddhista központja, az Erdene Zuu Khiid kolostor-együttes falaihoz. Az ősi főváros romjainak köveit ennek a kolostornak a falaiba építették. A legendás Karakorumot Ögedej nagykán kezdte kiépíteni (Dzsingiz fia), a birodalom fővárosaként csak 40 évet szolgált. Kublaj kán Khanbalik-ot jelölte birodalma új központjául, hogy azután a mongolok által alapított város neve Pekingre változzon… Erdenee Zuu Khiid jelentése, a „Száz Kincs Tára” jobban érthető, ha elolvassuk a régi tekercsek leírásait: A falakon belül valaha 100 templom és 300 állandó jurta állt, míg a szerzetesek száma meghaladta az 1.000 főt (!). A Vörös Hadsereg alakulatai 1937-ben az ország összes kolostorát szinte porig rombolták, Erdene Zuu épületeiből néhány mégis megmaradt. Látogatás az épen hagyott templomokban, a sárgakalapos szerzetesek fényképezése. Visszautazás a jurta-táborba. Ismerkedés a sztyeppei lovas-íjász harcmodorral (Számos szemelvénnyel Kassai Lajos „Lovasíjászat” című könyvéből). Íjászverseny (nem lóról!). Vacsora közben íjász eredményeink értékelése és beszélgetés a nagykán mai megítéléséről, szerepéről a mongol közgondolkodásban. Emlékezés a magyarországi mongol invázióra (1241), a Képes Krónikában leírtak , illetve B. Szabó József „A tatárjárás” című könyve alapján.

Éj jurtában, az Orhon folyó partján

7. nap / június 30: Mongólia természeti kincsei – a hegyek birodalma; A nomadizálás ma

Utazás a Hangáj-hegység festői havasi legelőin át Tsenheriin Jiguur melegforrások vidékére. Ismertető Mongólia hegyvidékeiről: A Hentij,- Tannu Ola,- Altáj- és Szaján hegységek vázlatos bemutatása. Rövid séták és fényképszünetek a legfestőibb pontokon. A nomádok jurtáinak, méneseinek és nyájainak megörökítése. Látogatás egy nomád családnál. Délutáni megérkezés a jurta-táborba. Látogatás a forróvízforrásnál, majd pihenés. Fakultatív lovagolási lehetőség. Közös vacsora, majd a fürdő élvezete.

Éj jurtában

8. nap / július 1: Mongólia természeti kincsei – a ragadozó madarak birodalma

Reggeli indulás Cecerlegbe. Arhangáj tartomány fővárosa 18.000 lakos otthona (az 55.000

km2-nyi erdős sztyeppén összességében 96.000 ember él…!). Cecerleg magyarul „Kert” városának múzeuma az 1586-ban épült Zayain Gegeen kolostorban található. A múzeum megtekintése, majd látogatás a Bulgan uul szikla buddhista rajzainál. Folyamatos haladás észak-keletre a havasi legelőkön át, közben ismerkedés a környék ragadozó madaraival illetve a solymászat történetével. Ismerkedés az altáji kazak sasvadászat hagyományaival. Késő délutáni érkezés a 2.060 m magasan lévő Terkin Tsaggaan Nuur tó partjára (Nagy Fehér-tó). A környező vulkáni kúpok fényképezése, majd séta a Khorgo uul vulkán tetejére.

Éj jurtában a Nagy Fehér-tó partján

9. nap / július 2: A szelek szárnyán

Reggeli után séta vagy fakultatív lovaglási lehetőség a Nagy Fehér-tó partján. Utazás északra, átkelés a Tarvagatajn Nuuru Nemzeti Park hágóin. A környező 2.500 – 3.000 méter magas hegyoldalak fényképezése, időtől függően látogatással egy nomád közösségnél. Dr. Kun Péter „A szelek szárnyán” című munkájának bemutatása. Témakörök: a lótartás; juhok tartása; a kumisz készítése; nomád lovasjátékok. A Pamírból „letelepített” jakok fényképezése, ismerkedés a magashegyi patásokkal. Délutáni megérkezés a Jargal Jiguur melegvízforrásokhoz. Jurtáink elfoglalása, majd szabadidő, fürdőzés lehetőséggel. Közös vacsora. Fakultatív lovagolási lehetőség.

Éj jurtában a Jargal Jiguur forrásoknál

10. nap / július 3: Szibéria tajgavidékének határán; Sámánok földje

Egész napos utazás északra, Szibéria határvidékére. Ismerkedés a tajga élővilágával. Az itt élő ragadozók (barnamedve, erdei farkas, sakál, rozsomák, hiúz) populáció bemutatása. A mocsaras tajga élővilágának ismertetése (jávor-, és rénszarvasok), majd képes ismertető a magashegységi patásokról (hegyi juhok, hegyi kecskék). Rövid szemelvények a XVIII. és XIX. század során az Orosz-Birodalomhoz került északi mongol területek múltjából (Tuvai Autonóm Köztársaság, Altáji Autonóm Köztársaság, Burjátia). A szibériai határon élő népek életének vázlatos bemutatása: a darkhadok, a burjátok, a dukák. Betekintés a környék sámánista hitvilágának szokásaiba, ismerkedés Diószegi Vilmos, a világhírű magyar sámánizmus kutató életével. Esti megérkezés az egyedülálló Hövsgöl nuur óriástó partjára. Közös vacsora és tábortűz. Fakultatív lovagolási lehetőség.

Éj jurtában a Hövsgöl nuur mellett

11. nap / július 4: A Hövsgöl nuur

Az Óceán Anyaként is emlegetett tó a Bajkál déli testvére. A Bajkál tóéval azonos tektonikai árokban kialakult ivóvíz tisztaságú tó átlagos mélysége 140 m. A legmélyebb pont 267 m – a vízfelszín átlagos magassága 1.650 m. Az óriás tó hossza 136 km, átlagos szélessége „csak” 30 km. Ivóvízkészlete 380.700 milliárd liter, ez a Föld édesvizének 2%-a (!). A tavat minden irányból a Szaján-hegység, és annak mellékvonulatai veszik körül, végtelen fenyvesekkel és 3.000 m fölé emelkedő hegyvonulatokkal. Egész napos séták és pihenés a tó nyugati oldalán. A tó panorámájának fényképezése a legszebb kilátópontokról.

Fakultatív lehetőségek:

• Lovagolás
• Evezés a tóban

Látogatás egy nomád családnál. Este közös tábortűz és vacsora.

Éj jurtában a Hövsgöl nuur mellett

12. nap / július 5: Mörön

Reggeli után utazás Mörön városába. Látogatás a tartományi múzeumban. A természettudományi tárlat megtekintése, a tajga állat-, és növényvilágnak rendszerezése. Délutáni elrepülés Ulánbátorba.

A belső járatok indulása az időjárás függvénye. Az ország észak-nyugati csücskében befejeződő utazásoknál minden alkalommal érdemes „1 tartalék nappal” rendelkezni Ulánbátorban. Így garantálható a nemzetközi járatok elérése.

Közös mongol barbecue vacsora.

Éj Ulánbátorban

13. nap / július 6: A buddhizmus Mongóliában

Reggeli után látogatás a Gandan Khiid kolostorban, a mongol buddhizmus központjában. A kolostor építését a IV. Bogd Gegen kezdeményezte 1838-ban. A több-ezer szerzetesnek otthont adó intézményt 1937-ben rombolták le, de 2 épülete megmaradhatott. Az 1990-ben lezajlott változások óta a kolostor ismét feléledt, s mára buddhista egyetemi képzés is zajlik az újjáépített szárnyakban. Látogatás a csodaszép Migjid Janraisig templomban, a hatalmas (20 m magas) Buddha szobornál. Utazás a Zaisan-hegy háborús emlékművéhez. A város panorámájának fényképezése és a 4 Szent hegy (1./ Bajanzurkh, 2./ Csingeltei, 3./ Szongino Khairkhau, 4./ Bogdkhan) beazonosítása. Búcsúvacsora – mongol barbecue.

Éj Ulánbátorban

14. nap / július 7:

Kora reggeli transzfer a repülőtérre. Elutazás Moszkvába 7:35-kor. Átszállással megérkezés a Ferihegy 2/B terminálra délután 15:30-kor.

FIGYELEM!

AZ UTAZÁS SORÁN HASZNÁLT JURTA TÁBOROKAT AZ ELMÚLT 10 ÉVBEN ÉPÍTETTÉK KI, A NEMZETI PARKOKAT JÁRÓ, ELSŐSORBAN NYUGATI LÁTOGATÓK SZÁMÁRA.

A TÁBOROKBAN KÖZÖS ZUHANYZÓ ÉS WC TALÁLHATÓ, A NAPI TISZTÁLKODÁS MEGOLDOTT.

1 ágyas felár:                                                       20,-USD/fő/éj

12 napos utazás

a helyszíneken járt magyar tudósok, utazók és őshaza kutatók

munkásságának bemutatásával

Időpont: 2012. május 9 -19.

A Selyemút mesés karavánútja, a Közép-ázsiai kánságok fővárosai (Szamarkand, Bukhara, Kíva) évszázadokon át a világ legtitokzatosabb területei közé tartoztak. Vámbéry Ármin, a rendkívüli tehetségű magyar őshaza kutató 1862-63 évi expedíciója, és az utazást követően kiadott könyvek (Legismertebb a „Dervisruhában Közép-Ázsián át” ) nyújtották az alapot a későbbi európai felfedezőknek a térség ismételt feltérképezéséhez. A középkori, óriási területű lovas-birodalmak vezéreinek (Timur Lenk, Dzsingiz kán) élete, a róluk szóló legendák az útleírások, kalandregények legkedveltebb témái közé tartoztak. A bazárok nyüzsgő forgataga, az UNESCO világörökségi védelem alatt álló óvárosok sikátorai és csodálatos iszlám épületei ma is az „Ezeregy éjszaka legszebb meséi” világát idézik.

1. nap / 2012. május 9: Elutazás Taskentbe

Találkozás a Ferihegy 2/B terminálon délelőtt 11:45 órakor. Elutazás isztambuli átszállással Taskentbe 13:45-kor. Ebéd, vacsora és éjszaka a repülőgépen. (Átszállások: Isztambulba érkezés 16:45-kor. Továbbrepülés Taskentbe 20:25-kor)

Éj a repülőn

2. nap / 2012. május 10: Taskent

03:25-kor megérkezés Taskentbe, Üzbegisztán fővárosába. Bejelentkezés a hotelbe, pihenés. Délutáni ismerkedés a „Kőváros” múltjával. Chashkand már a Kr. e. V. században is a türk nomádok egyik legnagyobb kereskedő központja volt. Itt találkoznak az égig érő hegyek és a Turáni-alföld délkeleti peremének lankái. Dzsingisz kán 1219-ben foglalta el a várost, majd őt követően Timur Lenk birodalmának egyik központjává vált. 1809-től rövid időre a Kokandi kaganátus erődvárosává vált, az 1865-ös orosz hódításig. A város mai képét az 1966 évi földrengés után épített modern épületek határozzák meg. Délutáni városnézés: Timur Emír Mauzóleum és Tér, Khast Imam Mecset (Itt őrzik „Oszmán Korán”-ját, a világ legrégebbi Korán kéziratait), Barak Kán medresze, Tillya Sheikh mecset. Séta az ősi eredetű Chorsu bazáron át. Fényképezés kívülről, a Romanov Herceg Palotánál. Vacsora egy helyi étteremben.

Éj Taskentben

3. nap / 2012. május 11: A Mennyei lovak-az akhal tekék;  A jégvilág határán 

Reggeli után 2 órás látogatás Üzbegisztán legnagyobb akhal-teke ménesében. Ismerkedés a legendás „vért izzadó mennyei lovak” eredetével, majd a csodálatos lovak bemutatása. (Nemzetközi gyorsasági-, távolsági-, és szépségversenyek győztes lovainak bemutatása.) Továbbutazás a Csimgan-hegység, a Tien-san legmagasabb üzbegisztáni vonulata vidékére. Útközben ismerkedés a Tien-san (hun nyelven “Mennyei-hegyek”) kiterjedésével, vonulataival, illetve Dr. Prinz Gyula, a Tiensan magyar feltárója életével – munkásságával. Szemelvények a környék havasi legelőin néhány helyen még ma is fellelhető a pusztai nagyállattartó életmódról. Párhuzamok keresése az itt élő türk nomádok és a honfoglaló magyarság lovas-kultúrájávban, Dr. Kun Péter „A szelek szárnyán” című munkája alapján. Témakörök: a lótartás; juhok tartása; a kumisz készítése; nomád lovasjátékok; az aranysas vadászat. „Felkapaszkodás” a Csimgan Nemzeti Park felvonójával 2.070 m magasságig. A frissítő levegő élvezete, pihenő vagy rövid mászás a felvonó feletti csúcshoz. A hatósági engedélyek függvényében vezetés a Piskam völgyében, kétoldalt a 4.000 m gerinc magasságú, örök hófödte vonulatokkal. A gleccsertípusok áttekintése, illetve a turkesztáni típusú gleccserek ismertetése. Rövid ismertető a szomszédos kirgizisztáni Központi-Tiensan és a Khan Tengri (7.010m) morfológiájáról. Leérkezés a hegylábakhoz a késő délutáni órákban, majd utazás Taskentbe.

Éj Taskentben

4. nap / 2012. május 12: Khíva a „sivatag ékköve”

Hajnali transzfer a repülőtérre. Repülés az Amu-darja folyó mentén épült Ürgencsbe, majd onnan utazás busszal a Kara-kum sivatag „ékkövébe”, Kíva műemlékvárosába. Megérkezés az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Itchan Kala városrész falai alá, majd „séta az időben” a falakon belül. A sivatagi város házai a XVIII-XIX. század óta állnak változatlanul. A mesés keleti vásárok és elborzasztó rabszolgapiacok emlékeit több mint 250 db ház és 50 db ősi középület őrzi. Séta a sikátoros utcákban a Tosh-Khovli Palotához, az Iszlám-Khodzsa Minarethez, majd a városban élt filozófus-tanító Pahlavon Mahmud mauzóleumához. Ismerkedés a „The Great Game” – a XIX. századi brit-orosz gyarmati versenyfutás történetével. Séta a kánok rezidenciájához, Mohammed Amin Kán medreszéjéhez, majd a Kunya-Ark Erődhöz, Khíva uralkodóinak várához. Séta a Kelte Minar minaret körül, ismerkedés Mohammed Amin kán életével, és a világ legmagasabbra tervezett, soha be nem fejezett minaretjének történetével. Látogatás a Muhammad Rakhim Kán Medreszében. Történetek Khíva utolsó uralkodójának életéből és az 1873. évi orosz hódításról. Fényképezés a X. századi, arab stílusú Juma Masjid mecsetben. Szabadidő, majd közös vacsora.

Éj Khívában

5. nap / 2012. május 13: Utazás a Selyemúton

Indulás Bukharába busszal reggel 7:00 órakor. (480 km)

(Figyelem! A főút felújítás alatt áll, így az utazás hossza kb. 10 óra.)

Útközben ismerkedés Vámbéry Ármin (1832-1913) 1862 – 1863. évi kutatóútjával. Részletek bemutatása a „Dervisruhában Közép-Ázsián át” című könyvből. Átutazás a történelmi Nyugat-Turkesztán központi területein, közben ismerkedés Kőrösi Csoma Sándor, Zichy Jenő és Bálint Gábor életével. A nagyüzemi gazdálkodás tájátalakító hatásainak tanulmányozása, az Amu-darja és a Szir-darja vízgyűjtő területei-, illetve az Aral-tó kiszáradása körülményeinek ismertetése. Délutáni megérkezés Bukharába. A 2.500 éves város történelmi negyedei UNESCO világörökségi védelem alatt állnak. A Selyemút tündöklően gazdag városa a Manicheista kereszténység egyik központja volt. Az iszlám az 751-ben lezajlott Talaszi csata (a kínaiak legyőzése) után vált egyre meghatározóbbá, s a IX. századra a város az új vallás legfontosabb kulturális központjává vált. A perzsa Szamanida dinasztia idején a város lakossága 300.000 főre duzzadt, Buhara vált Közép-Ázsia legnépesebb, s a korabeli világ egyik legnépesebb metropoliszává. A városba érkezés előtt látogatás Alim Kán, az utolsó bukharai emír nyári palotájában a Sitorai Moha Hosa-ban (Csillag és Hold kertje). Megérkezés az óvárosba, rövid séta a Char Minar minarethez, a néhai hindu negyed területén. Vacsora a szállodában.

Éj Bukharában

6. nap / 2012. május 14: Bukhara a keleti világosság központja

Reggeli, majd városnézés az UNESCO világörökségi védelem alatt álló iszlám óvárosban: Buhara középkori falainak fényképezése. Látogatás a Szamanidák mauzóleumánál, majd Jób kútjánál. A bazár és az aranybazár zsivalyának megtekintése. A városnézés további állomásai: Nodir-Divan-beghi medresze, Lyabi-Khauz komplexum, Kalon minaret, Kalyan mecset, Miri Arab medresze. Látogatás az Ark-ban, a buharai emírek várában, majd a Bolo Hauz mecsetnél. Néhány híres középkori buharai tudós életének megismerése. A szőnyeg ismereti alapok áttekintése, a legfontosabb világhírű buharák bemutatása – majd látogatásegy szőnyeg műhelyben. Szabadprogram és vásárlási lehetőség. Ismerkedés a Cári időszak fontosabb eseményeivel és Dr. Almásy György 1900-ban szervezett expedíciójával. Szemelvények bemutatása Vámbéry és Almásy Bukharával kapcsolatos írásaiból. Este zenés vacsora, keleti táncokkal a Nadir Divan-Beghi Madrasza épületénél.

Éj Bukharában

7. nap / 2012. május 15: Timur Lenk birodalma; Sivatagi nomádok emlékei

Reggeli indulás Nurata vidékére, Nagy Sándor sivatagi erődjeinek földjére. Látogatás Gijduvan-ban egy hagyományos fazekas és kerámia műhelyben. Ismerkedés a hajdani nomád népek életmódjával és Timur Lenk a nagy hódító életével, hadseregével, stratégiai lépéseivel. A legendás győzelmek (Moszkva 1382, Delhi 1398, Damaszkusz 1399, Bagdad 1401, Ankara 1402) történeteinek meghallgatása. Utazás a Kizil-kum sivatagon át, fényképszünetekkel a legszebb pontokon. Az Amu-darja és a Szir –darja folyók között elterülő „Vörös-homok” sivatag 600 km hosszan húzódik Ny-K irányban a kiszáradt Aral-tótól – Tien-san nyugati előteréig. Annak ellenére, hogy az évi csapadékmennyiség sokszor az évi 100mm értéket sem éri el, a vidék lakosai karakül juh és teve-tartásból éltek évszázadokon át. Rövid fényképszünetek, ahol tevék és karakülök keresztezik utunkat. Átutazás Navoi városán, majd pihenő a Rabbat Malik Karavánszeráj romjainál. Séta a Sarmysh petroglyph-ek ősi sziklarajzainál. Délutáni érkezés az Aydarkol tó közelében lévő jurta táborba. Ismerkedés a hagyományos nomád életmóddal. 1 órás tevegelési lehetőség, majd közös vacsora és beszélgetés a tábortűz körül, a szabad ég alatt.

Éj jurtában, a Kizil-kum sivatagban

8. nap / 2012. május 16: A mesés Marakanda; A „Nagy Játszma” időszaka

Reggeli után fényképezés az Aydarkol tó partján. Indulás Szamarkandba a déli órákban. A 3.000 éves várost az ókori görögök Marakanda néven ismerték, az Akhamenida nagykirályok idején (Perzsa-birodalom) az ókori Selyemút egyik leggazdagabb városa volt. Nagy Sándor Kr. e. 329-ben emelte Szogdia fővárosává. Az ősi város szépsége Timur Lenk-et (1336 – 1405) is megigézte, ezért választotta birodalma székhelyéül. Timur innen irányította a Volgától – a Perzsa-öbölig, illetve a Hellészpontosztól – a Gangeszig elterülő óriás birodalmat. Ismerkedés a „Nagy Játszma”, a XIX. századi brit-orosz gyarmati versengés korával. Időtől függően koraesti látogatás az UNESCO világörökségi védelem alatt álló Regisztánon („Homoktér”), a középkori főtéren.

Éj Szamarkandban

9. nap / 2012. május 17: Timúr birodalmában

Vázlatos ismertetés a régmúlt idők nagyállattartó, lovas népeinek (szkíták, hunok, magyarok, kunok, tatárok, mongolok) életmódbeli hasonlóságairól. Történetek és mondák a régmúlt lovas-íjász birodalmairól (Attila birodalma, a honfoglaló magyarok állama, a Dzsingiszidák birodalmai). Ismerkedés Dzsingisz kán, a nagy hódító életével, a XIII. századi Mongol-birodalom kiterjedésével, berendezkedésével, Dr. Obrusánszky Borbála „A mongol népek története” című munkája alapján. A mongol és timurida gyökerek újjáértékelése – és a „lovas múlt” újjáélesztése – üzbegisztáni példáinak bemutatása. A középkori Sher Dor Madrasza és Tilla Kari Madrasza (iszlám iskolák) meglátogatása, majd séta a Gur Emirnél, Timur Lenk sírjánál. Látogatás egy afgán-üzbég szőnyeg manufaktúrában, vásárlási lehetőséggel. Séta az Ulugbek obszervatóriumban és az újonnan megnyitott csillagászati múzeumban. Az 1428-ban épült 3 szintes csillagászati építmény a maga idején a legmagasabb szintű bolygó-, és csillag megfigyeléseket tette lehetővé. Közös séta a Shakhi Zinda necropolisban, “Az Élő Királyok sírjainál”. Mohamed próféta unokatestvérét, Qusam ibn-Abbast temették el itt először, s ezt követően minden iszlám hitű uralkodó igyekezett itt örök nyughelyet találni. Séta Afrosiab ásatási területein (11 különböző civilizációs réteg emlékeit kutatják ma is a régészek), rövid fényképszünettel Dániel próféta sírjánál. Látogatás az Afrosiab Múzeumban, majd rövid szabadprogram az őstermelői piac-bazárban.

Éj Szamarkandban

10. nap / 2012. május 18: A Selyemút 2012.évi csodái

Ismerkedés a Cápa Szuper Expressz építésével, majd elindulás a 250 km/ óra sebességű száguldó vonaton a késő délelőtti órákban. Megérkezés Taskentbe, bejelentkezés a hotelbe.  Korai búcsúvacsora a legfinomabb szamarkandi konyak kóstolásával.

Éj Taskentben

11. nap / 2012. május 19:

Hajnali transzfer a repülőtérre. Elrepülés Isztambulba 5:55-kor. Átszállással megérkezés a Ferihegy 2/B terminálra délelőtt 12:45-kor.

FIGYELEM: A Kizil-kumban lévő jurta tábor szerény zuhanyzófülkével felszerelt, az alapvető tisztálkodás megoldott.

Az utazási csomag részvételi díja:

FIGYELEM!

1./ A programok sorrendje a nyitvatartási óráktól függően változhat.

2./ A kiadott ár 230,-Ft/ USD árfolyamig tartható. Ennél rosszabb Ft árfolyam esetén a hátralék befizetésekor % arányos kompenzációt alkalmazunk.

8 napos utazás Földünk egyik legtitokzatosabb országában – Türkmenisztánban

Időpont: 2012. április 27 – május 4.

A türkmenisztáni Akhal vilájet oázisaiban, valamikor az írott idők hajnalán megjelent egy csodálatos ló, amit a kínai források a „vért verejtékező mennyei lovak”-ként emlegettek. A lovas tudásáról messze földön ismert és rettegett tekke törzs leszármazottai ma is a legnagyobb becsben tartják a legendás „arany lovakat”. Az Akhalteke napja – a türkmén állam nemzeti ünnepe. Ezen az akhal –teke ünnepen vehet részt kiscsoportunk, látogatást téve 3 akhal-teke istállóban (lovagolási lehetőséggel) – és az elzárt ország legkülönlegesebb látnivalóinál. 

1. nap / 2012. április 27. (péntek) : Elutazás Ashgabatba

Találkozás a Ferihegy 2/B terminálon délelőtt 11:45 órakor. Elutazás isztambuli átszállással Ashgabatba 13:45-kor. Ebéd, vacsora és éjszaka a repülőgépen. (Átszállások: Istambulba érkezés 16:40-kor. Továbbrepülés Ashgabatba 21:10-kor)

Éj a repülőn

2. nap / 2012. április 28. (szombat): Ashgabat – a Jygyldyk Bazár forgataga

02:45-kor megérkezés Ashgabatba, Türkmenisztán fővárosába. Bejelentkezés a hotelbe, rövid pihenés. 8:30-kor elindulás a Jygyldyk Bazárba. Közép-Ázsia leghangulatosabb bazárjában a legendás buharáktól (türkmén szőnyeg) az élő tevékig minden kapható. Hosszú sorokban árulják a hagyományos ezüst- és kézműves termékeket, textíliákat, de kapható itt autó alkatrész, műhold vevő, de talán még űrhajó alkatrész is… Látogatás a kézműves árusok sorain, telpek  (hagyományos türkmén kucsma), khalat  (köpeny) vásárlási lehetőség, majd séta és vásárlási lehetőség a nagyhírű szőnyeg készítőknél. (A szőnyeg kiviteli engedélyeket a Szőnyeg Múzeum biztosítja az utolsó előtti napon.) Elutazás a Kopet Dag hegység oldalába épített Türkmenbashi Felvonóhoz. Feljutás 1.293 m magasra, a türkmén főváros panorámájának fényképezése. Látogatás a „sivatagba álmodott”, új Nemzeti Múzeumban: Az ókor történeti kiállítás megtekintése. Városnézés a belvárosban, közben Akhal vilájet (Akhal megye) és az ország fontosabb földrajzi, társadalmi tudnivalóinak ismertetése. Közös vacsora.

Éj Ashgabatban

3. nap / 2012. április 29. (vasárnap): A Türkmén Lovak Napja

Délelőtti részvétel az Akhalteke lovak ünnepén (Türkmén Lovak Napja – Nemzeti Ünnep). Az ünnepelt Akhalteke paripák fényképezése. Késő délutáni utazás Nissa romjaihoz, az ókori Párthus-Birodalom hegyi fővárosához. Rövid áttekintés az ókor híres lovas birodalmáról, a helyszíni szakirodalmak alapján, majd Közép-Ázsia későbbi lovas népeiről. Látogatás Gypjakban, Közép-Ázsia legnagyobb mecsetében, a 10.000 férőhelyes, 91 m magas aranyozott minaretekkel díszített Türkmenbashi Ruhy Mecsetben.  Ismerkedés a türkmén vezető életével és az általa írt Ruhnama tartalmával. Hazaúton szemelvények a szunnita tanokból, illetve a legfontosabb közép-ázsiai szent helyek (zarándokhelyek) vázlatos felsorolása. Esti visszaérkezés a türkmén fővárosba. Közös vacsora.

Éj Ashgabatban

4. nap / 2012. április 30. (hétfő): A Kopet Dag titkai; Akhaltekék között  

Reggeli indulás Gökdepébe. Megemlékezés az 1881. évi tekke háborúról (Itt védekeztek a tekke harcosok legtovább a hódító cári erőkkel szemben).  Látogatás a kultikus erőd falainál, majd a futurisztikus emlékhelyen, a Saparmurat Hádzsi Mecsetben. Látogatás egy Akhalteke tenyésztőnél, 2 órás lovagolási lehetőséggel. Továbbutazás a Köw Ata földalatti (!) tóhoz. Lejutás lépcsőkön 65 m mélységbe, a föld alá, majd max. 30 perc úszás a kénes meleg vízben. Délutáni felkapaszkodás a Kopet Dag magashegyi útjaira. Ismerkedés az iráni határon tornyosuló hegység természetföldrajzával. Koraesti érkezés Nokhur hegyi falujába. Bemutatkozás házigazdáinknál, majd séta a faluban. Látogatás egy helyi selyemkészítőnél, az 1000 éves fáknál, majd a kos-szarvakkal védett síroknál. Közös vacsora.

Éj Nokhurban, falusi házban

5. nap / 2012. május 1. (kedd): Türkmenisztán természeti- és társadalmi földrajza; Magyarok Türkmenisztánban

Reggeli után hegyi séta, fényképezéssel, majd visszaindulás a fővárosba. Menet közben ismerkedés az elzárt ország természet- és társadalom földrajzával.  Szemelvények az itt járt magyar kutatók és utazók munkáiból (Vámbéry Ármin, Almásy György, Péczely Lajos). 3 órás látogatás egy Akhalteke tenyésztőnél, lovagolási lehetőséggel. Az Akhalteke fajtával kapcsolatos szakirodalom, kiadványok begyűjtése és áttekintése – fotók, albumok begyűjtése. Közös vacsora.

Éj Ashgabatban

6. nap / 2012. május 2. (szerda): A Karakum-sivatag; A Pokol kapujában

Reggeli látogatás egy Akhalteke tenyésztőnél. Rövid lovagolási lehetőség, majd búcsú „a mennyei lovaktól”. Utazás északra, Földünk egyik legszárazabb sivatagának belsejébe. A Karakum  (Fekete-homok) természetföldrajzának ismertetése és megtapasztalása. Pihenő egy félnomád településen. Látogatás egy nomád családnál, közös ebéddel, majd „jurta ismeret” szerzéssel: a jurta fontosabb részeinek, felállításának tanulmányozása. Továbbutazás a Derweze Kráterekhez.  A Karakum szívében tátongó Derweze a világon egyedülálló hely. A „Pokol kapujának” mélyéről évtizedek óta lángok csapnak elő, a csillagos égbolt sötétjében hatalmas távolságról világít „Földünk tüzes lelke”.   Az egészen elképesztő táj fényképezése. Nomád vacsoránk elkészítése, sátraink felállítása, majd sötétedés után a lángoló kráter fényképezése. Szatmári szilva kóstoló és éjszakába nyúló beszélgetés a természet óriás tábortüzének fényénél.

Éj a Derweze Kráter közelében, sátrainkban

7. nap / 2012. május 3. (csütörtök): A sivatagban; A mesés buharák

Reggeli után visszaindulás a fővárosba. A Karakum élővilágának bemutatása – kitekintéssel Ázsia és Arábia sivatagaira. Bejelentkezés az ashgabati hotelbe. Fürdés és pihenő. Délutni látogatás a méltán világhírű Szőnyeg Múzeumban. A csodálatos buharák megtekintése, majd a kiviteli engedélyek beszerzése (azok számára, akik vásároltak szőnyeget).

Búcsúvacsora, a héten látottak értékelésével. Búcsú türkmén kísérőinktől.

Éj Ashgabatban

8. nap / 2012. május 4. (péntek): Hazaúton

Hajnali transzfer a repülőtérre. Elrepülés Isztambulba 4:10-kor. Átszállással megérkezés a Ferihegy 2/B terminálra 12:45-kor.

Az utazási csomag részvételi díja:

FIGYELEM!

1./ A programok sorrendje a nyitvatartási óráktól függően változhat.

2./ A kiadott ár 230,-Ft/ USD árfolyamig tartható. Ennél rosszabb Ft árfolyam esetén a hátralék befizetésekor % arányos kompenzációt alkalmazunk.