Kazakisztán és Kirgizisztán is rangos küldöttséggel képviselteti majd magát az

Bíró András Zsolt az Ulu Dala (Nagy Sztepp) Alapítvány meghívására utazott Kazakisztán
kulturális fővárosába, Almatyba, ahol szónokként is részt vett az egyik legfontosabb kazakisztáni
eseményen, a március 21-i tavaszünnepen, a Nauruszon. Bíró ünnepi beszédében azt kívánta a
kazakoknak, hogy a gazdasági sikerek mellett, a gyorsuló globalizáció ellenére is meg tudják
őrizni ősi hagyományaikat, amelyek gyökerei közösek a magyarokéival.

Bíró András Zsolt számos civil hagyományőrző és tudományos testülettel is egyeztetett. Tárgyalt
a Kazak Tudományos Akadémia Történeti Intézetének igazgatójával, Abzhanov Hankeldittel,
ugyanis több tudományos intézet képviseletében kazak tudósok is érkeznek az idei Kurultajra
és az azt követő fórumra. Bíró találkozott a Kazak Központi Állami Múzeum főigazgatójával,
Nursan Alimbayjal, aki előreláthatóan szintén a Kurultaj vendége lesz. Megállapodtak abban,
hogy tovább folytatódik az együttműködés a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani
Tára és a Kazak Központi Állami Múzeum között.

Bíró beszámolt arról, hogy ugyancsak a Kurultaj vendége lesz Krim Altynbek, Közép-Ázsia
leghíresebb régészeti restaurátora. Az „ősök sátrába” Kazakisztánból is érkeznek majd kiállítási
tárgyak, így ázsiai vonatkozású emlékeket is láthatnak az érdeklődők a szkíta, hun, avar és
honfoglalás kori leletek mellett.

Bíró András Zsolt Kadiraly Konkobayev kirgiz professzor meghívására utazott el Kirgizisztánba.
A magyar tudós a Manas egyetemen nagy sikerű előadást tartott a Kaukázus-vidék és Közép-
Ázsia, valamint a Kárpát-medence őstörténetének összefüggéseiről, amelyen történészek,
régészek és nyelvészek is részt vettek. A kuratóriumi elnök több kirgiz kulturális egyesület
vezetőjével is tárgyalt, mivel onnan is jelentős művészeket, tudósokat összefogó delegáció
érkezik a Kurultajra.

A Kurultajt, a magyar, hun és türk tudatú népek törzsi gyűlését idén is a bugaci pusztán
rendezi meg a Magyar–Turán Alapítvány. 2012-ben ez lesz Magyarország legjelentősebb
kultúrdiplomáciai eseménye, valamint a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb
hagyományőrző seregszemléje. A magyarokkal rokon keleti népek úgynevezett törzsi gyűlésére
20 országból vagy tagköztársaságból várnak küldöttséget. Mintegy negyedmillió ember
megjelenésére számítanak a szervezők Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényén. A
Kurultaj fővédnöke Lezsák Sándor, az Országgyűlés elnöke.

Budapest 2012.04.08.

Szakács Árpád

20/3458975

sajtófőnök

Köszönjük támogatását!

Magyar-Turán Alapítvány
1181 Bp. Havanna u. 4.

Bíró András Zsolt
antropológus, humánbiológus, a kuratórium elnöke

Nyers Csaba
kézműves, hagyományőrző, a kuratórium tagja

Dr Ladvenszky Levente
történész, a kuratórium tagja

]]> http://kurultaj.com/2012/03/06/biro-andras-zsolt-eloadasai-erdelyben/feed/ 0 http://kurultaj.com/2012/02/28/tamogatas-4/ http://kurultaj.com/2012/02/28/tamogatas-4/#comments Tue, 28 Feb 2012 11:57:07 +0000 Baga http://kurultaj.com/?p=3782 Több kedves olvasónk kérdezte, miképpen támogathatná a Magyar-Turán
Alapítványt.

A Magyar-Turán Alapítvány részére is felajánlhatja adója 1 % -át!

Továbbá úgy is támogathatja a munkánkat, ha vásárol a támogatói
termékekből, vagy közvetlen adománnyal a bankszámlára.
10102086 -65899600 -01003001
Swift kód: BUDAHUHB
IBAN-kód: HU30 – 10102086 – 65899600 -01003001

A magyar őstörténet kutatása a magyar tudományosság egyik alapvető feladata.

Az őstörténeti kutatások eredményei azonban nem csak a már meglévő tudományos elméletekre, elgondolásokra hatnak, hanem a közgondolkodásra, idővel bizonyos részei beépülnek a közoktatásba, egyes elemei pedig a nemzettudatra is hatnak.

Kiemelt felelőséggel kell kezelni a valós őstörténeti kutatások, tudományos eredményeit és szükséges támogatni azok közérthető, ismeretterjesztő szintű megjelenítését (szélesebb néprétegek irányába) is. Fontos feladat a felelős, a nemzetben is gondolkodni képes médiákkal és oktatási intézetekkel, szervezetekkel, összehangoltan, a megfelelő színvonalon fellépni az áltudományosság, az információtorzítás és a történelemhamisítás ellen (nemzetközi viszonylatban is).

 A Magyar-Turán Alapítvány egy olyan szervezet, amely a kutató intézetektől függetlenül is működni képes. Ugyanakkor a különböző intézmények szakembereit integrálja egy közös fórumba a magyar őstörténet kutatás különböző szakterületeiről (történelemtudomány, régészet, antropológia, genetika, néprajz, nyelvészet).

A Magyar – Turán Alapítvány kutatói mind a Magyar Haza elkötelezettjei, tiszteletben tartják a Magyar hagyományt és kultúrát, ugyanakkor kutatásaik kizárólag a korszerű tudományosság mentén haladnak.

A Turán- kifejezéssel érzékelteti az alapítvány, hogy nem csak a magyarság Kárpát-medencei történetét kutatja, hanem a magyarság kárpát medencén kívüli vándorlását, etnogenezisének korai (távoli, akár ázsiai régiókba is elvezető) szakaszait és rokoni kapcsolatait kutatja, vizsgálja. A magyarság rokoni kapcsolatainak vizsgálatát nemzetközi együttműködésben kutatja a különböző országok (különösen a rokon népek) tudományos intézeteivel, szakembereivel.

Az alapítvány feladatának tekinti a tudományos eredmények megjelenítését a nem szakértő közönség számára is. Az alapítvány feladatának tekinti a magyar hagyományőrző csoportok, szervezetek működésének segítését, összehangolását. Segíti a magyar hagyományőrző csoportok kapcsolatfelvételét a rokon népek hasonló szervezeteivel és segíti a közös programok szervezését és lebonyolítását.

Ezek között kiemelt a Kurultaj, Magyarország legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, melyet a turáni régió 20 országában közel 150 millió ember kísér figyelemmel.

A Magyar-Turán Alapítvány azon fáradozik, hogy e kapcsolatot és lehetőséget a magyarság minél jobban tudja saját felemelkedése szolgálatába állítani.

Innentől fokozódik a kommunista terror gőzhengere Magyarországon. A történészek nagy
része egyetért abban, hogy a terror már 1945-től kezdetét vette, hiszen a Belügyminisztérium
a kommunista párt kezében volt, a hátuk mögött a szovjet hadsereggel.
Azonban ezen a napon nem árt rávilágítani az előzményekre, és a diktatúra mai napig
tartó hatásaira.
1919-ben a vörösterrorral kezdődött a magyarországi kommunisták rémuralma.
A Lenin fiúk a házra kitett magyar zászlóért is akasztottak, ám ez csak a véres felszín volt,
végső soron országunk legyengüléséhez és védelmi képességeinek teljes lenullázásához
vezetett a proletárdiktatúra ténykedése. Így sokban hozzájárultak ahhoz, hogy mára csonka
Magyarországon élünk. A legyengített belsőharcban égő hazánkat könnyebben szállták meg a
kisantant csapatai. Bár Stromfeld Aurél Vörös Hadserege próbálkozott ellentámadással, de ezt
a Tanácsköztársaság atyja Kun (Kohn) Béla hamar visszafogta. Kun a visszafoglalt felvidéki
területeket egy tollvonással visszaadta az ellenségnek. A szomorú következmények ismertek:
1920. június 4. trianoni diktátum.

A recski tábor, a terror jelképe

1945-ben az illegalitásba vonult kommunista vezérek a megszálló Vörös Hadsereggel
érkeztek vissza hazánkba. Innentől fogva építették ki önkényuralmukat, melyet az internáló
táborok, verőlegények és kínzókamrák jellemeztek. A Rákosi (Rosenfeld) Mátyás terrorja
azonban elemi erejű ellenállást váltott ki a magyar népből. Feltámadt ismét a magyarokra oly
jellemző szabadságvágy, és elsőként a keleti blokkban felkeltek a gyűlölt szovjet rendszer
ellen. Mi magyarok a világ szemében a szabadság gyermekei vagyunk, még reménytelennek
tűnő helyzetekben is szembeszállunk a nagyságrendekkel erősebb ellenféllel is. Ez a mai
helyzetben akár egy intő jel lehet az új – szabadnak mondott – világ hatalmasságainak! Akik
elnyomó törekvésekkel, a magyar nép kizsigerelésének szándékával lépnek föl, hamar
szembetalálhatják magukat a puszták népének elsöprő haragjával. A pesti srácok emlékezete,
majd a kísértetiesen ismétlődő 2006-os őszi események rávilágítanak arra, hogy az idegen
érdekeket kiszolgáló kommunistákból és utódaiból nem kér a magyar nép. Ezt jól jelezték a
2010-es választási eredmények is. Mindenesetre az 1956-ot követő megtorlások véresek
voltak, de a magyar szabadságharc volt az első szög a kommunizmus koporsójában. A kádári
konszolidáció és a szovjet engedékenység a magyar szabadságharcosok eredménye, végső
soron ők érték el, hogy Magyarország lehetett a „legvidámabb barakk”. Ám ez csak a felszín
volt, a mélyben keményen dolgozott a kommunista métely.

A ma is élő tömeggyilkos Biszku Béla Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkárral

Ma emlékezünk a diktatúra alatt kivégzett, harcokban elesett hősökre, azonban az áldozatok
nem csak ők voltak. Az egész magyar népnek a közgondolkodását próbálták lezülleszteni.
Sajnos a tudatmódosítás máig hat. A felemásra sikeredett rendszerváltás után a diktatúra
bűnösei még mindig itt élnek köztünk, sokan közülük kiemelt nyugdíjjal (Biszku Béla). A
kommunista örökösök politikai utódai átvedlettek valami „európaibbnak” tűnő formába, de

napról napra ugyanúgy hazaárulást követnek el, mint elődeik. Régen Moszkvába rohantak
védelmet és katonai erőt kérni saját hazájuk ellen, most Brüsszelben mennek feljelenteni
szülőföldjüket. A történelem ismétli önmagát. Azonban csüggedésre semmi okunk, a magyar
nép – talán a keleti pusztákról hozott – szabadságvágya mindig felülkerekedik az elnyomó
idegen szándékokon. Ma méltósággal emlékezzünk a kommunista diktatúra áldozataira, és
szívleljük meg a történelmi tanulságokat.

Magyar Turán Szövetség

Best of 2011 – Az év képei: http://spottr.hu/2012/02/01/best-of-2011-%E2%80%93-az-ev-kepei/

A készítő további munkái: https://www.facebook.com/BagaPhotoandVideography