A felvidéki magyarok kitelepítése – a csehszlovák állam máig ható bűne

Az 1945 májusa és októbere között hatályba léptetett Benes-dekrétumok a magyar és német lakosságon torolták meg Csehszlovákia széthullását, a nem-szláv népességet megfosztották állampolgárságától, vagyonától és állásától. Közel 170 ezer magyar hagyta el az állam területét, javait kényszerűen hátrahagyva. A törvényeket mind a rendszerváltás utáni Csehszlovákia, mind a szétváló cseh és szlovák állam – egyes rendeletek kivételével […]

megjelent 2024. április 15-én a Kurultáj rovatban

Vezérlő fejedelmünk – II. Rákóczi Ferenc emlékére

A magyar függetlenség és szabadság eszme egyik legnagyobb alakja II. Rákóczi Ferenc, akit a haza szabadságáért összeszövetkezett magyar rendek vezérlő fejedelmévé választottak. 289 éve a Fejedelem örökre lehunyta szemét. Az évforduló alkalmával, az utolsó fejedelmünk emléke előtt tisztelgő rövid írásunkat olvashatják el.  A Magyar – Turán Alapítvány az utóbbi években rendszeresen részt vett fejedelmünk halálának […]

Támogassa a Kurultájt szervező alapítványt adója 1%-val!

A Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány évek óta következetes munkát végez a Kárpát–medencei magyarság felemelése és összefogása érdekében. Tevékenységünk kiterjed a magyar őstörténet kutatásának számos területére a valós magyar történelem bemutatására. Az alapítvány számos hagyományőrző és kulturális rendezvényt, konferenciát, kiállítást és előadás sorozatot szervez szerte a Kárpát Hazában.

Stratégiai együttműködési szerződést írtak alá Asztanában a Kazak Nemzeti Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum képviselői

A Kazak Nemzeti Múzeum (Qazaqstan Respublykasynyn Ulltyq Muzei) és a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) között létrejött 2023. évi együttműködési memorandum alapján, március 20-án, ünnepélyes keretek között, stratégiai együttműködési szerződést írtak alá Kazakisztán fővárosában, Asztanában. A dokumentumot a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója, Bernert Zsolt nevében Bíró András Zsolt, főigazgatói tanácsadó, antropológus, és Aibek Sydykov Zheksenaliuly, a […]

IV. Turán – Hagyományőrző Sportok Viadala – április 20-21

Április 20-21. között Albertirsán rendezi meg Magyar-Turán Alapítvány által létrehozott hagyományőrző szövetség, a Magyar Köböre és Hagyományőrző Sportok Szövetsége, az immár hagyományossá váló IV. Turán – Hagyományőrző Sportok Viadalát. A Rezgő Fészek Lovastanyán megrendezésre kerülő nagyszabású hagyományőrző sport viadal versenyszámaiban mérettethetik meg magukat a hagyományőrző sportolók. A hagyományőrző sport viadal nem csak a versenyek nézőinek jelenthet hatalmas […]

Boldog Tavaszünnepet! – a tavaszi napéjegyenlőség ünnepe

A világ minden táján megünneplik a tavasz csillagászati kezdetét, azonban a keleti lovasnomád gyökerű népeknél a tavaszi megújulás hajnala kiemelkedő ünnepek közé tartozik. A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi napéjegyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító erőt tulajdonítanak ezeknek a napoknak. A tavasz csillagászati kezdete erre a napra esik, […]

1848-49 – Szabadságharc és a huszárok

Március idusán emlékezünk a győztes forradalomra, és a korszak Európájában leghosszabb ideig kitartó fényes haditetteket felvonultató fegyveres küzdelemre: a Magyar Szabadságharcra. A magyar nemzet – nem először és nem is utoljára – erőteljesen megmutatta a világnak, hogy mennyire ragaszkodik a szabadság eszméjéhez. A magyar nép erejét jól példázza, hogy szabadságért indított harcot csak két nagyhatalom […]

A székely szabadság napja

Az SZNT 2012-ben nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét. Ezen a napon, 1854-ben végezték ki a két évvel korábbi Habsburg-ellenes székely szervezkedés vezetőit, Török Jánost, Gálfi Mihályt és Horváth Károlyt. A vértanúk marosvásárhelyi emlékoszlopánál évről évre megemlékezést szerveztek, mely 2013-tól autonómiát követelő felvonulással zárult. A Székely Szabadság Napjának története – dióhéjban A Székely Szabadság Napja Március 10. a […]

Diószegi Vilmos – a sámánizmus kutatója a szibériai török és tatár népeknél

Sok néprajzos, történész kutatónkat, – a magyar emberek nagy részét is – élénken foglalkoztatja, hogy milyen is lehetett a kereszténységet megelőző évszázadokban, (évezredekben) eleink vallása. A mai magyar köznyelvben a „táltoshitnek” nevezett ősvallás leginkább a Tengrizmussal keveredett ősi sámánisztikus vallás lehetett. A sámánizmus egyik legkiemelkedőbb magyar kutatója Diószegi Vilmos volt, aki a magyar ősi hitrendszert […]

Az Életfa és szakrális jelképrendszere

Az életfa a magyar nép egyik legősibb szakrális jelképe. Az életfa ereje kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar néplélekben, az ősi lovas-nomád életformánk és hitvilágunktól való elszakadásunk óta eltelt évezred sem bírta átírni az ősvallásunk első számú szimbólumát. A világfának is nevezett szakrális csoda nem csak egy egyszerű vallási és természeti idol, hanem egy komplett jelképrendszer. […]